Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
3. füzet - V. Tavernier R.: Vízmennyiség-mérések változó medrű folyókon Fordította: Gillyén József
199 várható kedvező hatásukon kívül jelentékenyen hozzájárulnának a hajózás fejlesztéséhez és a nemzeti vagyonosodás előmozdításához. Különben a költségek javarésze a közvetetten érdekelt Szajna-menti községeket, főleg Páris városát terhelné és az állami költségvetés terhére csak a kisebb rész esnék. Vízmennyiségmérések változó medrü folyókon.*) (15 ábrával és 4 külön melléklettel.) Irta: Tauernier fí. Fordította : Gillyén József. 1. §. Tárgya és haszna azolcnak az elméleti fejtegetéseknek, a melyeknek czélja, hogy az észlelések alkalmával vezérfonalul szolgáljanak, számukat megszab ják és az eredményeket magyarázzák. Tekintve a provencei Alpok vízfolyásait, medrüknek rendkívüli változatosságát, a lefolyó víztömegek meghatározásának szokásos módszere itt általában nem alkalmazható. Ez a módszer ama vízmérczék napi leolvasásán alapszik, melyekre nézve a különböző vízálláskor lefolyó víztömegeket sorozatos vízmennyiségmérések segélyével már egyszer s mindenkorra megállapították, vagyis a melyeket a lefolyó vízmennyiségekre nézve előzetesen betarázták. Azon víztömegmérő állomások közül, a hol az 1904. és 1905. évben méréseket végeztünk, alig találhatunk néhányat, melyeknél a megmért tömeg és a mérczén ugyanakkor leolvasott vízállás között közel állandó összefüggés mutatkoznék. Végleges víztömeggörbe megszerkesztése megvalósíthatatlan feladatnak látszik. Sőt hosszabb időszakot tekintve még olyan közepes összefüggést sem találunk, a mely körül mutatkozó ingadozások túl ne lépnék a víztömegmórésnél megengedhető hiba határát. A meder gyakran — aránylag rövid idő alatt — erősen átalakul úgy, hogy ugyanazoknak a mérczeállásoknak olyan eltérő víztömegek felelnek meg, hogy a különbség sokszor még 1:2-nél is nagyobb. A meder feltöltődése, vagy kimélyülése sokszor nagyobb hatással van a vízállásokra, mint a lefolyó víztömeg megnövekedése vagy megapadása. Változatlan meder esetén a víztömeggörbe rendesen az 1. sz. ábrán látható alakot mutatja. A víztömegmérések eredményeit az 1, 2, 3 stb. pontok jelzik, melyek csekély eltéréssel a görbe közelében helyezkednek el. Változó mederben ellenben bizonyos időszak alatt végrehajtott víztömegmérések jellegzetes pontjai (1), (2), (3) stb. lefelé folyton szélesbedő sávban szabálytalanul és rendszertelenül szétszóródnak. (L. a 2. sz. ábrát.) Ez az eset általános, a mint az az egyes állomásokon végzett víztömegmérések kimutatásából és a csatolt grafikonokból megállapítható. Ha a tömegméréseket mindig ugyanazon a helyen, közvetetlenül a mérczénél végezzük és lia az állandó szintre vonatkoztatott keresztszelvényekből a medernek bizonyos középszint körüli ingadozását állapíthatjuk meg, akkor a látszólagos rendszertelenségben bizonyos szabályszerűség ötlik szemünkbe. Ha ugyanis a tömeg*) A mozgó medrü folyók vizemésztése és vízállása közötti összefüggést tárgyaló emez értékes tanulmányt a franczia földmívelésügyi minisztérium és a szerző beleegyezésével közöljük. Az értekezés, mint első ilynemű kísérlet, a további kutatásokra sok tekintetben útmutatóul és új eszmék fölkeltésére szolgálhal. A szerkesztő.
