Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
3. füzet - IV. Gillyén József: Az 1910. évi párisi árvíz
198 Az újra erdősítéstől nem lehet eredményt várni a Szajna-medenczében. Az árvizek télen vannak, a mikor a fák lombtalanok s a lehullott csapadék visszatartására, felszívására és elpárologtatására jelentéktelen a hatásuk. A letarolt erdőterületek újra befásítása mindössze a vízmosások keletkezését gátolná, ez azonban gyepesítéssel is elérhető. B) A Párist megkerülő árapasztó csatorna teknikai szempontból kivihető. Ha 500 m 3/sec. emésztésre készítenék, az 1910. évihez hasonló áradás Párisnál 1-20—170 m.-rel sülyedne. Legmegfelelőbb vonalozású volna a Marne folyóból Annet-nél kiinduló s Párist északról megkerülve Epinay-nél a Szajnába torkoló csatorna, mely az árvédelmeii kívül a hajózás érdekeit is szolgálná. (A hajóút 30 km.-t rövidülne.) A költségeket mintegy 170 millió frankra számították. A csatornának kiépítése esetén a Páris feletti községek árvédelmi helyzete is javulna, de az alant fekvőké rosszabbodnék. Ennek ellensúlyozására a betorkolás alatti részen mélyíteni kellene a Szajna medrét, a mely munkálatok költségeit mintegy 30 millió frankra számították. Ç) Mederszabályozással és mélyítéssel Port-á-lAnglais ós Poses között a maximális árvíz szintjét Párisnál P60 m.-rel lehetne sülyeszteni. De nyilvánvaló, hogy ha a medermélyítés és átvágások helyenként kedvezőbb helyzetet teremtenének is, ez csak az alsóbb szakasz rovására esnék, melynek helyzete a meder tározó képességének kisebbedése és az árvíz útjának megrövidülése miatt lényegesen rosszabbodnék. Ennek a kérdésnek tárgyalása alkalmával Dumas példaképen felhozza a mi Tiszánkat, melynek kanyargós folyását a víz lefolyásának gyorsítása végett 100 átvágással rövidítették, s az árvíz szintje 1830. óta mégis lényegesen emelkedett. Az 1879-iki szegedi árvízkatasztrófa egyik okául szintén ezeket az átvágásokat említi. A bizottság a medermélyítés költségeit mintegy 135 millió frankra számította. Általában egész terjedelmében nem ajánlja, mert kivitele a Szajnán levő sok műtárgy miatt teknikai szempontból sok nehézséget okozna, de helyenként czélravezetőnek tartja, így a gennevilliersi kanyarulatban, kombinálva a Cité jobboldali Szajnaágának kiszélesítésével. Ez előadottak figyelembe vételével tehát a bizottság a következő munkálatok részletes tanulmányozását és kivitelét ajánlja: 1. A bal Szajnaág kiszélesítése a Cité-nél; költsége mintegy . ... ... 22 millió frank. 2. Medermélyítés Suresnes és Bougival között; költsége mintegy .... „ ... ___ 30 « « 3. Árapasztó csatorna Annet ós Épinav között ; költsége mintegy ... 170 « « Az árvíz szintjét leszállító munkálatok összes költsége tehát, nem tekintve a magánosok és társulatok (főleg vasutak) végrehajtotta munkálatokat, összesen mintegy.. 222 millió frank. Az 1. és 2. tétel alatti munkálatok végrehajtása már lényegesen javítaná Páris és környékének árvédelmi helyzetét, de teljes ármentesítést csak mind a három pont alatti munkálat végrehajtása adna. A bizottság véleménye szerint a 222 millió franknyi összeg nem aránytalan az elérendő haszonnal, mert a tervezett munkálatok az árvizek levonulására nézve
