Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - IV. Maurer Gyula: Oroszország hajózó útjai

22 1896-ban Kozsurla és Kargat állomások környékén 43.700 ha.-on a munkálatokat megkezdették és 1903-ig a Baraba sivatagban összesen 1,420.000 ha.-on elkészült a lecsapolás ; és a földeket részben a telepeseknek át is adták. Ebből 490.000 ha.-t 1900-ban átadtak a telepeseknek, a következő évben még 110.000 ha.-t, de ezeket részben elhanyagolták és itt újból kellett az árkokat tisztogatni. 1895—1906-ig Barabában 1835 km. hosszú csatornahálózatot ástak, a vizet nagyrészt a Csáni tóba vezetve, részben az Om, Irtis és Ob folyóba. Javították a Csulim folyó medrét 43 km., a Kargatét 93 km. hosszban, az utóbbit az úsztatás előmozdítása végett. Ezenkívül a Barabában kis mélységű kutakat ástak, utakat, hidakat, helyi érdekű vasútakat építettek a kiszáradt területeken és kísérleti földmívelést rendeztek be, fúrásokat eszközöltek, hogy a lakosság a vízszerzés módját megismerje, mert általános volt a hit, hogy a földalatti vizek élvezhetlenek, pedig 3—13 méterre már jó víz van. Összesen 59 tanyán 113 kútat fúrtak. Jó rétek, legelők támadtak és a föld gabonaneműek és kerti növények termesztésére is alkalmas lett ; égetés után a rétek már az első nyáron használhatók lettek, a szántókban a felső réteget leszedték, szárították, elégették, azután a fekete földet mélyebben keverték a tőzegmaradvánnyal még pedig kielégítő eredménnyel. Ma már 112 telepet létesítettek 500.000 ha. terjedelemmel, 30.887 lakos részére. A szibériai pestis, mely azelőtt veszedelmes járvány volt, 1897 óta csak egyes esetekben jelentkezett ; az egészségi viszonyok tehát sokat javultak. A szúnyogok, bögölyök nagy tömege azelőtt a Barabának valóságos csapása volt, az állattenyésztésre kártékony, a lakosságra nézve majdnem elviselhetetlen volt, most már ez a tömeg fokozatosan megkevesbedett. 1906-ig 1.457.437 rubelt fektettek be. * * * És ezzel jelentésemet, befejezve, azt hiszem elismeréssel adózhatunk azoknak a törekvéseknek, melyeket ottani kartársaink gyakran nehéz viszonyok között a közegészség biztosításával, a gazdasági élet fellendítésével és a szocziális bajok orvoslása czéljából új telepek létesítésével megvalósítani igyekeznek. Oroszország hajózó útjai. (16 fényképpel.) írta: Maurer Gyula. Európai Oroszország forgalmi szempontból a tömegárúk és a nagy szállító távolságok hazája. Ennek oka az ország földrajzi helyzetében és éghajlati viszonyaiban rejlik. Az ország legtermékenyebb vidékei, mondhatjuk, az egész nagy birodalom éléstárai, délen és délnyugaton terülnek el. Innen szállítják a gabonát az ország népesebb északi és északnyugati vidékeire, sőt az Északi jegestenger partjaira is. Míg építő- és tűzifával az ország északi felét elborító hatalmas erdőségeik látják el a birodalom déli és legészakibb részét; viszont a naftatermékek