Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve

174 Téglából, vagy terméskőből éptilt kamarazsilipeknél jól meg lebet figyelni, hogy

r a terjeszkedés hatása az egyes téglák, vagy~ kövek közti számta'an kis hajszálrepedés keletkezésében nyilvánul. Többnyire a téglák közti habarcshézagban mutatkozó eme hajszálrepedések nem okoznak bajt. Ellenben összefüggő, hosszú betonfalakban a terjeszkedés repedései inkább összegeződnek, helyenként nagyobb repedések keletkeznek, melyeken már a víz is átfolyhat. Épen ezért a kamarazsilip betontestének rövidebb, 25—30 m-t túl nem haladó tömegre való osztása nemcsak az ülepedés, hanem a terjeszkedés repedéseinek megelőzése czéljából is kedvezőnek látszik. A mint a fejek szerkezete elüt a kamaráétól, úgy a légnyomásos zárógát is más szerepet játszik a fejekben és más szerepet a kamarában. A fejekben a zárógát szekrényei l'O m. magasságig teljesen tömören 250 kg-os portlandbetonból készülnek és vasfegyverzet segélyével a zsilipfalakkal összekötve velők egy testet alkotnak. Addig a kamarában a szekrények csak a zárógát vagy a szádfal szerepét játszszák és így deszkavázak közt agyagból is készülhetnek. Itt önként felmerül az a kérdés, miért nem számítjuk be a szekrényeket a kamarában is a fal szelvényébe ? Ennek az az oka, hogy a szekrénygátakat tulajdonképen szádfalak gyanánt ajánlották és a kamarában is tömören való készítésük bizonyos pénzügyi és egyéb nehézségekbe ütközött volna. A jövőben azonban, a hol a tervezést még nem köti meg megállapított ajánlat és szerződés, ott hasonló esetben az összes szekrényeket czélszeríí volna szélesebbre venni és a falba beszámítani. A fejek melletti tömör és a kamara melletti agyaggal kitöltendő faszekrényeken kívül még egy harmadik tipus is szerepel a zsilipet körülvevő légnyomásos zárógátban (1. a 33. sz. rajzot). Ugyanis a zárógátnak a két rövidebb, a zsilip tengelyére merőleges oldalát az építés befejezése utón újból el kell távolítani, hogy a hajók az elő-, illetőleg utócsatornából a zsilipbe bejárhassanak. Ezeknek a szekrényeknek munkakamarája, mely a fenék alatt marad, betonból, a fenék feletti része pedig leemelhető favázból és közben agyagtömésből áll. Magában a falazástervben — a légnyomásos zárógátakkal megokolt kisebb változtatásokat nem tekintve - az eredeti elrendezést nagyjában megtartottuk. A fejek U-alakú szelvényeinek és a kamarafalak alaprétegének fegyverzetén kívül vasat, illetőleg szorosan vett vasbetont is több helyen alkalmazunk, így a vasbetétgerendák, a kapúütközők stb. útján átadandó nagy erők felvételére és elosztására, azután az aknáknál, tápláló csatornáknál, lépcsők alátámasztásánál stb. egyáltalában mindenütt, a hol műszaki és pénzügyi szempontból megokolt. Vagyis — ha nem szorosan vett vasbetontervet fogadtunk is el a versenytárgyaláson — kivitelre olyan zsilip kerül, melyben vas is és vasbeton is elég bőven lesz. Az előadottak után önként felmerül az a kérdés, hogy a légnyomásos gáttal való körülzárás tényleg olcsóbb-e, mint a szádfal ? Nyilvánvaló, hogy egyszerű szádfalnál nem olcsóbb. A hol azonban különösen kavicsos, köves, régi czölöpök vagy egyéb verésakadályok miatt nehéz altalajban — két szádfalból álló zárógátat kell létesíteni, ott az egyszerű, részben favázzal és agyagtöméssel egyesített légnyomásos zárógát már sok esetben kedvezőbb és olcsóbb lehet, mint két szádfal. A hol azonban a szekrényeket még az alaptest vagy a fal szelvényébe is be lehet számítani, a légnyomásos módszer több esetben olcsóbb, mint más