Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve

160 a töltővezeték felett 180 m.' A tervhez csatolt leírásban különben hangsúlyozza a tervező, hogy ilyen nagy forgalmú és határozatlan, de tetemes ütéseknek kitett vízi műtárgynak elég nagy és egyszerű tömegekben kell megépülnie. A szigetelő alsó betonrétegnek a képen látható lejtője arra való, hogy a rajta fellépő súrlódás tehermentesítse a csuklónak nevezett hézagot a föld oldalnyomásától. Az oldalfal burkolata keramitból, sterotéglából vagy pedig úgynevezett kéregöntésű betonból készülne. Ez alatt olyan, finomszemű kavicscsal készített, kövérebb betonréteget ért a tervező, a mely a tulajdonképeni szerkezeti betonnal együtt készül, még pedig olyan mintaállvánnyal, a melyre egvmásra keresztben háromszögkeresztmetszetű léczek vannak szegezve úgy, hogy az állvány eltávolítása után a falfelszín a faragott kőfalazat képét mutatná. 2. Dr. Zielinski Szilárd műegyetemi tanár tervéből, a melyet Somlyó József és Fekete Fülöp vállalkozók adtak be, a kamara metszetét a 17. sz. ábra mutatja. Az a massziv betontest, a melyet itt kétoldalt látunk, s a melyben szintén egymás mellett van elhelyezve a két csatorna, körülhalad az egész gödörben, tehát a zsilip két végén — felül és alul — szintén ilyen betontestek vannak. Ezt a hatalmas betonfalat kétoldali vízzáró szádfal közt helyezné el a tervező, az alsó rétegeket esetleg vízalatti betonozással, a felsőket meg szivattyúzás mellett. Ha ez a betonfal az egész zsilipen körülhalad és természetesen a vizet át nem bocsátó agyagra kerül, akkor persze a zsilipfenékre számbavehető felhajtó erő nem működhetik. ennélfogva a tervező a fenékszerkezetet egyszerűen 20 cm. vastag vasvázas lemezből alakítja. Ez alatt persze még egy másik, körülbelül 30 cm. vastag