Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve

157 Ezek közül az elsőnek (L. a 14. sz. rajzot) lényege, hogy a fenékbeton középső részét csak a falak elkészülte után helyezzük el, s ily formán a fenékrepedéseknek elejét veszsziik; ennek az eljárásnak az a jó oldala, hogy az egész alapot egyidejűleg lehet elhelyezni. A másik megoldás (15. sz. rajz) meg nem más, mint két olyan, önmagában is stabil támaszfal, a melyeknek az alaplemezét egész a zsilip tengelyéig meghosszabbíthatják. Ez az elv, hogy tudniillik a fenékbetont egymástól függetlenül ülepedő részekre oszszuk, a versenytárgyalás előtt kiadott tervezés-programmban is kifejezésre jutott Említettük már, hogy az Orsz. Vízépítési Igazgatóság a versenytárgyalás kiírása alkalmával lehetőleg teljes szabadságot akart biztosítani a tervezőknek, hogy a maga eszméjét mindenki korlátozás nélkül érvényesíthesse. De a szó szoros értelmében vett teljes szabadság a terveknek az összehasonlítását nagyon 15. ábra. megnehezítette volna. Tehát kellett, hogy bizonyos irányelveket szabjunk meg és bizonyos kikötéseket tegyünk, hogy a terveket a költségek szempontjából egységes alapon lehessen elbírálni s másrészt biztosítékokat kellett keresni arra, hogy a vasbetonzsilip minden tekintetben legalább is olyan jó lesz, mint a milyen a közönséges, massziv zsilip lenne. A mi ezeket a biztosítékokat illeti: az Orsz. Vízépítési Igazgatósága rájuk vonatkozó követeléseinek a megállapításakor elég szigorú volt; jóval többet kívánt, mint a mennyit a híd- vagy magasépítésben alkalmazott vasbetontól szoktak kívánni. Mert hídnak vagy magasépítménynek a sztatikai számítása megállapodott a legtöbbször megtámadhatatlan — elvek szerint történik, alkotórészeik hatásszenvedését kisebb-nagyobb, de mindenesetre elegendő pontossággal meg tudjuk határozni. Egész más azonban a kamarazsilip esete. Ha nem is tekintjük az emberileg előre nem látható, de a tapasztalat szerint sokszor bekövetkező eshetőségeket, egy ilyen műtárgynál a mérnök ma még nem tudja az erők játékát azzal a szigorúsággal követni, a milyen kívánatos volna, mert sem az elmélet nem fejlődött még annyira, sem tapasztalataink nem elégségesek arra, hogy a szilárd-