Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

3. füzet - I. Sajó Elemér-Benedek József: A soroksári Dunaág kamarazsilipjének pályatervei és kiviteli terve

158 sági vizsgálatkor mellőzhetnénk minden közelítő feltevést. A kamarazsilipek egyes alkotórészeinek méretszámítása tulajdonképen csak valószinüségszámítás. Ennélfogva nem tartotta elégnek az Orsz. Vízépítési Igazgatóság, hogy az építés a kellő körültekintéssel történjék, hanem szükségesnek látta, hogy a tervezést is szigorúbb alapokra helyezze, mert azt remélte, hogy így ezt az említett bizonytalanságot némileg ellensúlyozhatja. így például megszabta, hogy a szokásos számítómód mellett (a mikor t. i. a beton húzó szilárdságát elhanyagolják) a beton nyomó feszültsége legfeljebb 30 kg./cm.

3 legyen, szemben a rendesen megengedett 40—45 kg.-mal. Megkívánta azonkívül, hogy minden szerkezetet annak a másik feltevésnek az alapul vétele mellett is megvizsgáljanak, hogy a húzó feszültségben a beton is teljes mértékben osztozik s e feltevés mellett — húzásra és nyomásra egyenlőnek feltételezett rugalmassági modulus mellett — a betonban csak 10 kg. húzást engedett meg. Ennél a pontnál, a melyiknek a kikötése — legalább is nálunk — nem szokásos, egy pillanatra meg kell állnunk. Könnyen bele lehet tudniillik magyarázni ebbe a feltételbe azt a törekvést, hogy olyan szerkezetű vasbetont kívántunk, a melyikben a vas százalékos menynyisége kisebb — a betoné tehát nagyobb legyen, mint a mennyi rendesen szokott lenni — s valóban a Vízépítési Igazgatóság csakugyan kívánatosnak látta, hogy ez így legyen. Véleményünk szerint ugyanis olyan jellegű vízi építményeknél, a milyen a soroksári zsilip is, a hol t. i. a gödörben levő duczolások miatt a vasvázak pontos elhelyezése minduntalan akadályokba ütközik, egyszerű armatúrát kell alkalmazni. Az ily építmények igazi anyaga úgyszólván nem a vasbeton, hanem az olyan beton, a melyikben vas is van. Mindenesetre vitatkozni lehetne azon, hogy vájjon tisztán tudományos szempontból helyénvaló-e az ilyen kétféle számításnak a megszabása, de hogy a tervezők legtöbbjének a helyeslésével találkozott, a- kitűnik a beadott tervekből, és a hozzájuk csatolt leírásokból. Mellékesen megjegyezzük különben, hogy a beton legnagyobb húzó feszültségének a megállapításával egyúttal bizonyos mértékben a hajszálrepedések ellen is akartuk a betont biztosítani. A tervezésprogrammban különös figyelmükbe ajánlottuk a tervezőknek azt, hogy a zsilip egyes részei nemcsak sztatikai hatásoknak, hanem lökéseknek is ki lehetnek téve, már pedig ezekkel a kiszámíthatatlan dinamikus hatásokkal szemben a nagyobb tömegek több biztosítékot nyújtanak. Ennélfogva kértük a tervezőket, hogy ne helyezkedjenek tisztán a vasbeton-szerkesztő álláspontjára, vagyis ne takarékoskodjanak az anyaggal ott, a hol a zsilip természete nagyobb tömegeket kíván. IV. A versenytárgyaláson beadott tervek ismertetése. A) Vasbetontervek. A munkára 14-en pályáztak, összesen 27 változatú ajánlattal. E 14 pályázó közül ötnek vasbetonterve volt. 1. A 16. sz. ábra dr. Sabathiel Rikárd tervét mutatja, beadta Lenarduzzi János építésvállalkozó. A tervezet szerint a két zsilipfő maradna úgy, a hogy a soroksári kirendeltség tervezte, csak a kamara épült volna megszabott szelvény