Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - III. Apró közlemények

1 to E berek területe 7 nagybirtokos tulajdona, kik 1864-ben a Balaton Nyugati Bozótlecsapoló Társulatot alakították. Eleinte a bajoktól a Balaton vízszintjének leszállításával és a területet átszelő medrek növelésével véltek szabadulni. De a Balaton vízszínét elegendő fokban leszállítani a közérdek megkárosítása nélkül nem lehet és így ez az út sikerhez nem vezetett. A kultúrmérnökök végre 1903-ban azt javasolták, hogy a Berket el kell különíteni a Balatontól a Balatonba ömlő medrek torkolatainak eltömésével, továbbá mentesíteni kell a somogymegyei öt vízfolyás (külvizek) elárasztásaitól még pedig elegendő méretű felfogó övcsatorna segítségéve], végül meg kell szabadítani belvizeitől megfelelő belvízcsatornahálózat és szivattyútelep megteremtésével. A társulat hosszasabb tárgyalás után 1904/905-ben elvben elfogadta e javaslatot. A külvízrendezés részletes tervét a pécsi m. kir. kultúrmérnöki hivatal elkészítvén, a társulat 1907-ben elfogadta. A tervezett munkálatok a következők: a) 17 km. hosszú övcsatorna, mely a táskái malomnál kezdődik s a Berek déli majd nyugati szélén haladva mind az 5 vízfolyást felfogja magába. Végül pedig Balatonkeresztúrnál a homoktúrzást s a rajta lévő megyei útat, déli vaspályavonalat, s szőlőterületet átszelve a Balatonba torkollik. A meder fenékszélessége az elején 0'5 m., a torkolatnál pedig 17'5 m. Vízvezető képessége 0'80 m

3-el kezdődik s 17-62 m

3-re növekszik (klm

2-kint 30 1.). A hol balpartjával a természetes magaslatokra támaszkodik ott csak jobb partján, egyébként pedig mindkét parton töltése lesz. b) Az övcsatornába összefoglalt vízfolyások torkolati részeinek rendezése. (A földmunka összesen 561.778 m

3, és 442.074 K-ra irányozták elő.) c) 4 vízbujtató (15.000 K). d) A Déli Vasút hídja (60.000 K). e) Közúti híd (20.000 K). f) Több gazdasági híd (30.000 K). Az összes ktilvízrendező munkát területkártalanítással és munkavezetéssel együtt 651.778 m

3-re és 656.100 K-ra irányozták elő. A belvízrendezés tervét Ugyancsák a pécsi m. kir. kultúrmérnöki hivatal készítette'el s a társulat 1910-ben elfogadta. E tervezet munkálatai a következők: 1 «'--' a) Festetic'h gróf es Zichy Bélá gróf birtokainak határán fób'elvízlecsapoló Csatorna, mely Máriatelepnél torkollik a Balatonba; fenékszélessége 1 -00—3-50 m. kőit Váltakozik s oly mély, hogy a vízszín a terület legmélyebb része alá is Ó'ÖO m.-re Iesülyészthető legyen; az elrendezés olyan, hogy szárazság alatt a bélVízcsatorna-rendszer a Balatonból vízzel teleéreszthető ; 1 b) a főcáatornábá betorkoló melléklecsápoló csatornák. Az összes földmunkát 408.830 m

3-re és 352.264 K-ra irányozták elő. c) A fólecsapoló csatorna torkolatához a belvíz kiemelésére Szivattyútelep 2'drb 80—

mo indikált lóerejű géppel (220.000 K). ' 'Az összes belvizrendéző munkát munkavezetéssel és előre nem látható kiadásokkal együtt' 408.803 m

3^re ós 630.000 K-ra irányozták elő. A kiiIvíz és belvíz rendezésére tehát összesen 1,0t>0.581 m

3-t és 1,286.100 K-t MtoyofctàV elő;' ' ' ' A munkálatok 1908. őszén házikezelésben indultak meg a pécsi m. kir! kultur-