Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - III. Apró közlemények

1-й mérnöki hivatal műszaki vezetésével. Eddig elkészült a külvízrendezésből az övcsatorna és töltéseiből a legnagyobb rész, a mellékcsatornák majdnem egészen, a szifonok és a hidak. A belvízrendező munkák 1911-ben indulnak meg. 1910. végéig összesen 477.670 m

s földtömeget mozgósítottak és kiadtak összesen 489.588'03 K-t. Pech Béla. 3. A csehi-ordai berek lecsapolása. A balatoni somogymegyei tőzeges mocsarak rendszeres és alapos lecsapolását a Balaton Nyugati Bozót lecsapoló társulat indította meg. E példán felbuzdulva Jankovich Tivadar gróf is elhatározta,» hogy Boglár ós Fonyód közt elterülő, ú. n. csehi-ordai berkét lecsapoltatja. E berek területe 850 kat. hold. A teriiletet a Balatontól erős homoktúrzás (düne) választja el. Vízgyűjtő terület 23'7 kim

2. Térszíne körülbelül oly magasságban fekszik, mint a Balaton középvízszíne. A talaj nagyrészt tőzeg, vagy tőzeges réttalaj. Ily körülmények közt e terület egyes évtizedekben síkvíz, másikban mocsár volt s a víz mind a mezőgazdasági hasznosítást, mind a tőzegtelep kiaknázását megakadályozta. A tervet a pécsi m. kir. kultúrmérnöki hivatal készítette el. A tervezet alapgondolata az, hogy e területből a Balatonba szolgáló kifolyást el kell tölteni. Helyette megfelelő belvízárok-hálózat létesítendő s alsó végére egy kellő erősségű szivattyútelep építendő a belvíz kiemelésére. A tervezett földmunka 74.172 m

3 (48.345 k.). Az emelendő maximális vízmennyiség 0'473 m

3 mperczenkint. A rendes emelőmagasság 215 m. A belvizet a tőzegbányászás czéljából helyenkint 1 20 méterre kell lesülyeszteni a térszín alá. A költségeket összesen 96.000 koronára irányozták elő. A munkálatok a pécsi m. kir. kultúrmérnöki hivatal vezetésével 1910. év őszén házikezelésben indultak meg. Eddig elkészült az 50 lóerejű szívógázmótoros czentrifugális szivattyútelep 3 darab 300 — 300 miliméteres szívócsővel. Közülök két szívócső a nagyobb, a harmadik a kisebb czentrifugális szivattyúhoz vezet. A szivattyútelepet 1911. márczius 11-én helyezték üzembe. E szivattyútelep az első abban a sorozatban, a mely hihetőleg rövid idő alatt a Balaton mellett létesül, hogy berkeit kiszárítsa s így e vidéknek a gazdasági jólét új forrásait megnyissa. Pech Béla. 4. A Sajó folyó műszaki fölvétele a Tiszába való beömléstó'l Miskolcz felső határáig. Az Országos Vízépítési Igazgatóság a Sajó folyó alsó szakaszának hajózhatóvá tételére szükséges fölvételekkel a Kulpa szabályozó m. kir. kirendeltséget bízta meg. A helyszínére 1910. október hó végével a kirendeltségtől négy mérnök és egy vfemest'er ment ki, kikhez a vízrajzi osztályból még két mérnök csatlakozott. A vízrajzi osztály kiküldöttjeinek az volt a feladatuk, hogy a szederkényi magassági fixpontból kiindulva a Sajó mentén magassági fixpontokat helyezzenek el, melyekre a szintezés támaszkodik. A Sajó mentén ugyanis mind ez ideig semmiféle pontosabb szintezés nem történt. Tekintve, hogy az idő ősz vége felé járt és tartani lehetett, hogy a beálló tél megakadályozza a felvételi munkálatot, a felvétellel nem fölülről lefelé, hanem a Sajó torkolattól kiindulva fölfelé haladtak Miskolczig. A felvétel mindazokra az adatokra kiterjeszkedett, a melyek a folyó csatornázása részletes terveinek elkészítéséhez szükségesek. Az alsó szakasz, nem tekintve egy kevés tachiméteres fölvételt, tulajdonképen keresztszelvények fölvételéből állott, melyek a parton kitűzött alapvonalból