Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - III. Apró közlemények

133 a sókat nem lúgozta ki. Mivel pedig más helyeken sokkal rövidebb idő alatt a kilúgozás elég szembeszökőnek bizonyult, kutatnunk kell e jelenségek ellentétes megnyilvánulásnak okait. E kérdésnek felderítését a talaj fizikai vizsgálatai alapján vélem elérhetni. A talaj fizikai vizsgálatára Коресгку eljárásait kellett alkalmaznunk; Pénzfedezet hiján a növénytermelő állomás e készüléket csak 1910. évi szeptember havában rendelhette meg, s az elmúlt őszön csak előzetes kísérletekkel kellett beér­nünk. E kísérletek azt bizonyítják máris, hogy ebben az irányban érdemes a kutatás, A fizikai kutatások másik oldala a talajvíz mozgásának helyszíni tanulj mányozása. Ennek eddig nagy akadálya az volt, hogy a rendes nedvesség-meg­határozó eljárások sok időt és olyan laboratóriumi berendezést kívántak, a melyeket a helyszínére elszállítani és ott alkalmazni nem lehetett. Laboratoriumomban olyan gyors meghatározó módszert próbáltam ki, mely a helyszínén gyorsan és kevés készülékkel végrehajtható. Az elmúlt őszszel ezt az eljárást a helyszínén is kipróbáltam és kielégítő eredményeket kaptam. Mindkét irányú fizikai vizsgálatok terén ma még csak a kutatások kezdetén vagyunk : ezért nem is ítélhetem meg, hogy a várt felvilágosításokat ilyen módon megszerezhetjiik-e ? c) A szikesek legrosszabb fajtáit eddig megjavítani nem sikerült. E tekin­tetben a békéscsabai 35. táblán már 1909-ben megindítottunk kísérleteket, melye­ken a feltörésnek hatását fogjuk tanulmányozni. De 1910. évben az öntözés hiányossága miatt a kísérlet eredményre nem vezethetett és tovább folytatjuk. Szükségesnek bizonyult azonban a javításnak másik módját is tanulmányoznunk. Egyes gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha a szikeseken halastavat létesítünk, három év elteltével a lecsapolt halastó helyén szántóföldi növény is, mint pl. czukorrépa, megterem. E tekintetben különösen a törökkanizsai kísérletek igen biztatóak. De e helyen nem ismertük a talajt a kísérletezés előtt s ezért ma már meg sem állapíthatjuk, hogy milyen volt a talaj azelőtt. Kívánatos volt tehát szakszerű kísérletezés czéljából előzetesen megvizsgált és kiválasztott terü­leten halastóhoz hasonló elárasztott kis medenczéket létesíteni, hogy ezeken több év folyamán ásók kilúgozását tanulmányozhassuk. Ilyen kísérleti tómedenczét Békés­csabán és Siklón választottunk ki. Egyidejűleg a Növénytermelési kísérleti állomáson békéscsabai rossz szikes talajjal, zárt medenczékben a talaj átmosását növényzettel és e nélkül tanulmányozzuk. E kísérletek eredményeiről még nem számolhatok be, mert a kísérletek végrehajtása több évre terjed ki. Dr. 'Sigmond klek. 2. A Balaton Nyugati Bozótlecsapoló Társulat munkálatai. A Balatont a zalai s különösen a somogyi parton több kisebb-nagyobb kiterjedésű tőzeges mocsár (Berek) övezi. Közülök az, a melyik Nyugati Bozót (Nagy Berek) név alatt ismeretes, Fonyód, Balatonkeresztur és Marczali közt terül el és kiterjedése 13.420 kat. hold. A Balatontól homoklúrzás (Düne) választja el, Somogymegye felől öt víz­folyás táplálja. E vízfolyások medrei keresztülszelik az egész területet, sőt a homoktúrzást is és a Balatonba torkolnak. E berek szintje legnagyobb részében a Balaton 0 pontjától számított -f-1'25 alatt, egyes részeiben (Tótszentpál, Táska) -f- 0-20 alatt fekszik, tehát olyan alacsony, hogy a Balaton a nedvesebb évcziklusokban 8 — 10 éven át is sík vízzel borítja. De a szárazabb évcziklusokban is alig alacsonyabb a víz színe e terü­letnél. Hozzájárul az, hogy a talaj tőzeges, tehát mocsárosodásra hajlandó. Végül a vízfolyásoknak medre alig, esése meg úgyszólván semmi sincs. így hát e nagy terület eddig alig használható valamire. 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom