Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története
95 E megszakítások a baloldali Morva árterületet 7 öblözetre osztják. Az üblözetek azonban a belvízrendezésre való tekintettel nem különállóak, mert közülök egyesek belvízrendezése csak oly költséges berendezésekkel volna külön megoldható, hogy az elérendő haszonnal nem lenne arányban s így a 7 öblözetből a belvízrendezés szempontjából egyeseket összevontak úgy, hog}' tulajdonképen csak 4 különálló s egymástól független öblözet alakulhat. Ez öblözeteket részletesebben a belvízrendezésnél ismertetjük. A Morva-menti védőtöltések koronamagassága a dunai árvizek hatásának kitett szakaszon — egész a Rudavka patak torkolatáig l-2 m. az 1899. évi legnagyobb dunai árvíz alapján számított legnagyobb duzzasztott Morva-árvízszín felett; fölebb a folyó mentén arányosan fogy a magasság, míg végre a Morva folyó számított legnagyobb vízszíne felett 0-8 m. lesz, mely magasság azután a folyószakasz felső végéig megmarad. A védőtöltés szelvényének 3'0 m. töltés magasságig 3-5 m. a koronaszélessége, vízfelől 1 : 3, száraz felől 1 : 2-höz arányló lejtője lenne ; 3'0 m-t meghaladó magasság esetén pedig a száraz felőli oldalon a korona alatt 2'0 m-re, esetleg 50 m-re egy-egy 3 0 m. koronaszélességű padkával bővülne ; a szelvény felszínére 0'3 m. humuszréteget borítanának és gondosan begyepesítnék. Községek mentén s a vízfolyásnak jobban kitett szakaszokon a töltés vízfelőli lejtőjét biztosítanák. A Morva-menti védőtöltés mentén megfelelő számú gátőrház, továbbá telefon s a szükséghez képest vizet be- és kieeresztő zsilipek, csőátereszek lennének. A védőtöltések részben a Morva folyó átvágásainak a magyar államot megillető földanyagából épülnének s ez anyagból készülő töltésszakaszok elfoglalta területek kisajátító költsége is a folyószabályozó közös alapot terhelné, a többi szükséges anyagot az érdekeltség szerezné be. Az átvágásokból beépíthető anyagmennyiség mintegy: 1,515.000 m 8-re tehető, míg a Morva folyó és Moravka patakmenti töltések anyagszükséglete kereken 3,658.000 m* úgy, hogy az érdekeltségnek a magaspart leásásából és anyaggödrökből (a belvízcsatorna-építésekből nyerendő és a töltésépítés czéljaira szintén fölhasználható anyag leszámításával) mintegy 2,069.000 m a-t kell mozgósítania. A 93 km. hosszú védőtöltés a Morva átmetszések anyagával mintegy 42 km. hosszúságban építhető ki. A Morva-menti kedvezőtlen altalajviszonyok szükségessé teszik szorítógátak építését is, hogy a nagyobb mértékű szivárgások megszűnjenek. К gátak összes hossza mintegy 35 km. • A Morva-menti védőtöltés építése czéljaira megszerzendő 592 kat. hold terület, melyből az átvágások földanyagából készült töltés alapterülete mintegy 142 kat. holdat tesz ki úgy, hogy az érdekeltségnek mintegy 450 kat. holdat kell még megszereznie. A Morvaszabályozás közös tervezete figyelmen kívül hagyja a szabályozás után is megmaradó szakadó partok biztosítását, melyet az illetékes parti államok tetszésére bíz. Hol a baloldali Morva-védőtöltés ez omló partok mentén épül ki, szükséges a biztosításuk; főként az elmetszett kanyarulatoknak vannak szakadó partjai. Ezért a töltéstervezet 8350 m. hosszúságú omló part biztosítását irányozza elő.
