Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

94 szakaszokat megfelelő módon biztosítani, a mi rendkívüli terheket róna az érdekeltségre. A védőtöltésnek az elméleti vonalon való kiépítésével egyes töltésszakaszok idegen állam területére kerülnének s az átmetszések következtében a magyarországi oldalra került, valamint a régi holtmedrek között fekvő idegen területek is a védett ártérbe esnének, mely körülmények szükségessé tennék, hogy az érdekeltség idegen állambeli területeket váltson meg a töltésépítés czéljaira s ugyanily területeket vonjon be társulata kötelékébe. Mindkét körülmény különleges kormányintézkedéseket kíván és ismerve az eljárások rendkívüli nehézkességét és hosszadalmas voltát, valószínűnek látszik, hogy ez eljárások megakasztanák, esetleg hosszabb időre elodáznák az ármentesítés munkálatait, nem tekintve ama nagy költségeket, melyekkel az ily idegen területek megszerzése jár. Mindezekhez járul, hogy a védőtöltésnek az elméleti vonalon való vezetése számos helyen kedvezőtlen birtokfeldarabolást okozna, melyekbe a tulajdonosok vagy nem eayeznének bele, vagy pedig e körülmény a kisajátítás költségére kedvezőtlenül hatna. Mindeme körülmények figyelembe vételével a Morva-menti védőtöltést akként vonalozták, hogy a mederáttöltéseket és idegen állambeli területeket elkerüljék s azonkívül a birtokviszonyok, diilőhatárok, meglevő utak stb. is kellő figyelemben részesüljenek. A Morvaszabályozás közös tervezetében megállapított és a védőtöltések magasságára vonatkozó adatoktól is el kellett némileg térni a tervezetben, és pedig 1. a torkolati és 2. a Gőding-Rohatetz közötti folyószakaszon. ad 1. A baloldali védőtöltésnek ugyanis oly biztosítékot kell nyújtani, mint a jobboldalon kiépítendőnek. A jobboldali védőtöltés pedig, az újabb, átdologozott osztrák terv szerint - figyelemmel ama körülményre, hogy az 1899. évi dunai árvíz az 1897. évit a dévényi torkolatnál 0-30 m-rel meghaladta, magasabbra épül s ezért a baloldali töltést is magasabbra kellett venni. ad 2. A Gőding és Rohatetz közötti folyószakaszon a védőtöltés eredeti magasságának megváltoztatását ama körülmény okolja meg, hogy a Rohatetz feletti és alatti folyószakaszon tervbe vett és egymástól eltérő megszabott mederszelvény miatt Rohatetz felett duzzasztás áll elő s ezért a csatlakozó t'olyórészen az osztrák kormány rendeletére és költségére átmeneti folyószakasz készül, mi a megállapított vízszín viszonyainak némi megváltoztatását tette szükségessé. A Morva-menti védőtöltés a baloldali árterületet átszelő patak-medrek ' miatt nem folytonos, hanem e patak-medreknél szükségszerűleg meg-megszakad és a patakok mentén kiépítendő töltésekben nyeri folytatását az ártért övező magaslatokig. A védőtöltés folytonossága megszakad: 1. a Magyarfalu felett betorkolló Rudavka pataknál, 2. a Fafruk pataknál, 3. a Laksár patak vizét levezető II. sz. tervezett nyilt csatornánál, 4. a Miava pataknál, с. a Cunin pataknál és 6. a kopcsányi malomcsatornánál.