Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története
93 Ar ármentesítő érdekeltséggé alakuláshoz szükséges előmunkálatok tehát már némi előzetes szervezkedést, tekintélyes műszaki munkálatot és költséget kívánnak úgy, hogy már ez a körülmény is sokszor megnehezíti a megalakulását. Mivel azonban a magyar oldali ármentesítések egy része szoros kapcsolatban van a Morva szabályozás közös munkálataival, mert az átvágásokból kikerülő földanyagnak Magyarországot megillető részét a töltésekbe kell elhelyezni : felmerült annak a szüksége, hogy a baloldali árterületre vonatkozó ármentesítő tervezetet is az állam készítse el, nehogy a meginduló folyószabályozó munkák e terv hiánya miatt késedelmet szenvedjenek, és hog}' az átvágások földanyagát töltés építőanyagul használhassák s végre hogy az érdekeltségnek összefüggő tervezete legyen, melyből teljes tájékozást nyerhet a munkálatokról és költségeiről. A baloldali Morva ártér vízmentesítő és belvízrendező munkálataihoz szükséges tervezetet szintén a Morva szabályozási m. kir. kirendeltség állította össze. Ezt a tervezetet röviden ismertetjük. A baloldali Morva-ártér vízmentesítése. A magyarországi Morva-árterület vízmentesítő munkálatai szükségessé teszik : 1. a Morva menti védőtöltések kiépítését; 2. a Morvába ömlő patakok ártérbe eső szakaszainak rendezését és a Morvamenti védőtöltéshez csatlakozó két oldali töltéseiknek a Morva legnagyobb árvizeinek visszaduzzadásáig való kiépítését ; 3. a tulajdonképeni belvízrendező munkálatokat. Teljes vízmentesítés csakis a felsorolt munkálatok egységes és tervszerű foganatosításával érhető el. 1. A Morva-menti védőtöltések. A védőtöltések vonalozására és koronamagasságára vonatkozó irányelveket már a közös Morvaszabályozó tervezet körvonalozza, mely a koronamagasságot a dunai árvizek hatásának kitett alsó szakaszon, az 1897. évi legnagyobb dunai árvíz figyelembe vételével számított legnagyobb Morva-vízszín felett 1-2 m-nek, míg fölebb a Morva folyó számított legnagyobb árvízszíne felett 0'8 m-nek állapította meg. A védőtöltés tervezetének összeállításakor azonban szükséges volt ez irányelvektől az alább ismertetett körülményeknél fogva némi eltéréseket tenni. A közös szabályozó tervezet annak idején megállapította azt az elméleti vonalat, melyen belül védőtöltés nem építhető, megjegyezte azonban, hogy megokolt belebbezések megengedhetek. A védőtöltésnek az elméletileg megállapított vonalban való kiépítése esetén 55 esetben kellene elmetszett mederágat áttölteni úgy, hogy a 89 km. hosszú Morva-menti védőtöltésnek átlag minden 16 km. hosszú szakaszára mederáttöltés esnék. E körülmény miatt — figyelemmel az átvágásokból kikerülő amúgy is kedvezőtlen töltésépítő anyagra a mederágak védőképessége bizonytalan lenne s a töltésvédelem rendkívül megnehezülne; vagy pedig szükséges lenne e töltés-