Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

84 való védelmi tervezetet ajánlták elfogadásra, nem zárkóztak el azonban attól, hogy újabb, végleges tervet készíttessenek abban az időben, a mikor: 1. a rohatetz-dévényi szakasz rendezése elkészül, vagy legalább előrehaladt állapotban lesz; 2. a zúgók tervbe vett eltávolítását s a velük összefüggő zsilipépítéseket végrehajtják; 3. az árvízmennyiséget újabb megfigyelések és mérések alapján helyesen megállapítják. A es. kir. belügyi, földmívelésügyi és közös hadügyi minisztériumok kiküldöttei csupán a nyári árvizekre való szabályozást a czél, költségek és az érdekeltek kijelentései szempontjából kivihetőnek nem tartották, s a legnagyobb árvizek ellen is védelmet nyújtó szabályozást ajánlották. A bizottsági tárgyaláson különben e tekintetben végleges megállapodás nem jött létre. A közös Morva-szabályozó tervezet irányelvei. A Morva-szabályozás kérdésében az 1894. év folyamán megtartott közös bizottsági tárgyalás jegyzőkönyvében egybeállított javaslatokat az illetékes kormányok elfogadták és 1895. év tavaszán a kiküldött újabb bizottság megállapította a munkabeosztást, a tervek elkészítésére vonatkozó irányelveket és körvonalozta az időközben osztrák részről is felállított Morva-szabályozó kirendeltség szervezését, hivatalos eljárását és múködés-körét. A két egymással teljesen egyező példányban kiállítandó tervezet összeállításakor első sorban meghatározandó volt a kétoldali hullámtér szélessége, melyen belől az árvédelmi töltések nem helyezhetők, egyébként pedig a következő határozatok voltak figyelembe veendők: 1. Mivel a jelenlegi meder kilométerezését, a háromszögelés alapvonalának megállapítását, egyes pontjainak szintezését, mérczerendszer létesítését, a meder hosszanti és keresztszelvényeinek felvételét a m. kir. kirendeltség már elvégezte, ez adatok felhasználásával a Morva-mederről egy 1 : 2500 mértékű helyszínrajzot kell készíteni. 2. Meg kell állapítani a kiépítendő átvágások helyzetét és altalajviszonyait; a meder állandósítására, a régi folyások és mederágak elzárására vonatkozó műveket; a szabályozás miatt szükségessé vált) és a kétoldali töltésvonal közé eső út- és réváthelyezéseket, valamint új hidak építését; a Gődingnél építendő átvágásra nézve pedig alternativ tervek dolgozandók ki. 3. Gődingnél lefektethető duzzasztómű tervezendő. 4. Megállapítandók a kérdéses folyószakaszon az 1894. évben fennállott vízhasználati jogok, tényleges üzemvízmennyiségük és a víziművek berendezése. 5. Előméret készítendő az átmetszésekkel elfoglalandó területekről, s költségvetés helyi értékük szerint. 6. Megállapítandó az eddigi ós a várható legnagyobb árvízszín vonala, tekintettel a mellékfolyókra, a hidak és duzzasztók hatására. 7. Meghatározandók a középvízi és az árvízi meder méretei. 8. A töltésvonalozás megállapításakor tekintetbe veendő, hogy a szükséges előterek mindenütt meglegyenek s a szomszédos országok között kiegyenlítődjenek. 9. A Moravka határpatak szabályozása szintén a közös munkálatok közzé veendő fel.