Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

27. füzet - A völgyzárógátak

ezeknek a vízviszonyoknak nem ismerése több ízben hibás eredményekre vezetett. Ha a berendezés túlnagy, akkor talán 10 év alatt telik meg egyszer a medencze, vagy pedig nem is ürül ki sohasem teljesen, ez pedig pazarlás, amely bizonyos körülmények között egy ily műnek jövedelmezőségét nagyon befolyásolhatja. A 17-ik ábra a mérés eredményeit egy más völgyre, a westfaliai Oester-völgyre nézve mutatja, itt a vízhiány-görbék két évről láthatók és láthatók azok a görbék is, melyekről leolvasható ama napok száma, amelyeken az illető évben vízhiány volt. Látjuk, hogy ezek a vonalak bizonyos tekintetben megegyezők s ezért feles­leges ismételnem, amit már a többi ábráknál elmondottam. Érdekes azonban, hogy a legkülönbözőbb vidékeken is mindig hasonló görbéket kapunk úgy, hogy belő­lük képletet hozhatnánk le, ameh meglehetős pontossággal megközelítené az igaz­ságot, feltéve hogy még több ilynemű mérés történnék. A Ruhr vízviszonyainak szabályo­zása még további vizsgálódásokra ad alkalmat. A Ruhr folyó, hangsúlyoznom kell : Ruhr, van ugyanis egy Rur-nevü folyónk is, mely EiM-kerületben ered és a Maasba ömlik, tehát ez a Ruhr folyó, amely Westfálián és a Rajnai tartományon átfolyva Ruhrort-nál a Rajnába ömlik, egészen különleges le­folyást mutat, nemcsak a vízviszonyok természetes ingadozásai nyilvánulnak meg benne, amint a végzett pontos mérések alapján a 18—21. ábrák az 1902. évre nézve mutatják, hanem ezenkívül alá van vetve a rendkívül számos szivattyútelep mesterséges be­hatásának, amely szivattyúk a rajna­westfáliai iparvidéket keleten Unná-tól és Hamm-tól nyugaton Duisburg-ig és Ruhrort-ig vízzel ellátják. Az a visz­szás állapot, amit ezek a szivattyú­telepek (lásd az 1. ábrát) évek óta, sőt mondhatjuk évtizedek óta előidéztek, a legkomolyabb panaszokra adott alkalmat. Az alsó Ruhr-menti mótortulajdonosok összehasonlítván iizemvi­szonyaikat az előző évekkel, azt állították, hogy a szivattyútelepek tőlük oly sok vizet vontak el, hogy üzemüket tovább kellő mértékben fenn nem tarthatják. A hatóságokhoz fordultak védelemért; panaszkodtak a szivattyútelepekre. Épen ezért a kérdést pontosan meg kellett vizsgálni. Hiszen a tövényhozás a szivattyútelepek mellett van. Aki kútakból talajvizet szivattyúz, a mostani törvények szerint kor­látlan mennyiségű vizet vehet ki : azt csinálhatja vele amit akar, anélkül, hogy az okozott kárért törvényesen felelősségre volna vonható. Ily módon itt is nehéz viszonyok rendezéséről volt szó. A vizsgálat kimutatta, hogy mások kárára tényleg jelentékeny víztömeget szivattyúztak ki. A 18-ik ábrában a sűrűn vonalkázott terü­letek mutatják, mennyi vizet vonnak el a szivattyútelepek a száraz időszak min­den egyes napján és mennyi marad a Ruhr-ban. Nyilvánvaló, hogy itt a százalék­15. álira. A Wupper legnagyobb árhulláma Barmennél. (Vízgyűjtő teriilet 316 km a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom