Vízügyi Közlemények, 1910 (27. füzet)

29. füzet - III. Tervezések

21 meg, hogy nemcsak vízszintes duzzasztást tételezve föl, hanem a kis vízkor tényleg előálló vízszin esetén sincs meg a tartányok felső szakaszain a kellő hajózó vízmélység. Ilyenkor a duzzasztott vizet a tartány alján, közvetetlen a duzzasztómüvek fölött fixálják. A folyó vízmennyiségének növekedésekor ebben az esetben a tartányok felső szakaszain a vízszin emelkedik, a vízmélység növekszik, a mi a hajózás javára esik. Oly esetekben azonban, a hol, mint az Alsó-Begán is, a vízszintes duzzasztást vették alapul, a megkívánt teljes hajózó vízmélység a tartány egész hosszában megvan ; ezenkívül a környező, alacsonyan fekvő területeket és a városok csatornáit tekintve, a duzzasztásnak a megállapított vízszin fölé való emelkedése a tartány egyetlen pontján sem engedhető meg, vagy legalább is nem kívánatos, s ezért ily •esetekben, a duzzasztott víz szinét a tartányok felső végén fixálják s alsó végükön, közvetetlen a duzzasztómüvek fölött a vízszin abban a mértékben szállítandó alá, a mily mértékben a vízmennyiség növekszik. Az elmondottakat tekintve az Alsó-Bega hajózó zsilipeinek felső küszöbét nem 2-5, hanem a közel l'O métert kitevő vízszinleszállítás figyelembevételével 35 méterre kellett a müvek feletti szakasz, vagy böge vízszintes duzzasztó vonala alá helyezni. Ezt a méretet a begatorkolati hajózó zsilipnél be is tartották. Itt a felső víz vagyis a tartány legmagasabb duzzasztott vize -j-73'20 m. s így a zsilip felső küszöbe -|-69.70 A. f. magasságú. Az alsó küszöbét ellenben 2 5 méterre helyeztük a Tisza legkisebb (-(-69"80) hajózható vízszine alá s így magassága -j-ftV'SO A. f. A zsilip küszöbének esése e szerint 2'4 méter. Écskán, a hol a munkálatokat az ármentesítö védőgát és a magas part közötti szük területen végezték, a duzzasztóműnek a folyómederben történő fölépítése idejére nem volt lehetséges a Bega vizének körülvezetésére nagyobbméretü árapasztó csatornát ásni, hanem a folyót is, a hajózást is a teljesen nyitott zsilipen kellett átvezetnünk. Hogy erre való tekintettel a zsilip szelvényét növeljük, felső küszöbét is az alsóval azonos 70-70 magasságban, vagyis az alsó tartány -)-73'20 m. vízszine alatti 2'50 m. mélységgel építettük ki. A felső zsilipfök küszöbei e leszállítás következtében több mint 2'0 m. mélyen fekszenek a megfelelő szabadhajózás vízszine alatt. Ennek pedig az a jó oldala, hogy a midőn valamely begai árhullám elvonulta után, a vízszin a szabadhajózás vize alá kezd sülyedni, s a duzzasztómüvek felállítását megkezdik : a hajók azonnal keresztülhaladhatnak a zsilipen és nem kell várniok addig, míg a víz a müvek fölött bizonyos mértékig felduzzad. Nyílásszélességek. A hajózó zsilipeknek a zsiliptöknél mért legkisebb szélessége a föntebb említett értekezlet megállapodásainak megfelelően 10 0 méter. A duzzasztómüvek nyilt szélessége 24'8 méter. Hogy a duzzasztóműnél a szelvény ugyanolyan nagy legyen mint a folyószakasz egyéb részein, a színültig telt meder vize (a mi közel a szabadhajózás vizének felel meg) valamivel nagyobb szélességet követelt volna ; de nehogy a négyszögletes gátszelvény sarkai föliszapolódjanak, kívánatos volt, hogy szabad lefolyás eseteiben a víz ott bizonyos mérsékelt duzzasztással, és így nagyobb sebességgel haladjon keresztül. Másrészt pedig, bár a