Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

73 A nyomott csővezeték a Trézée-völgyön 661 m. hosszú szifon segítségével halad át. E szifon két 0'9 m. átmérőjű öntött vascső, mely 170 m. hosszúságban vashídon megy át. A nyílt csatorna, mely a vizet tovább vezeti, 11.031 m. hosszú; esése 015 m. km.-kint, fenékszélessége 1-2 m., mélysége 1-6 m., lejtői 5:4-hez hajlottak. A nyílt csatorna egész hosszában betonozott. A beton vastagsága 0-15 m., föléje 02 m. földborítás jön. De mivel e földborítás a vízi növények létesülésének nagyon kedvez, elhatározták az eltávolítását. A vízvezeték és vízemelőtelep együttes költsége 2,811.398-50 frkra rúg. Az üzembehelyezéskor azt tapasztalták, hogy a szivattyúk csak akkor adják a kikötött 800 1. vízhozományt, ha a Loire vize 1.3 m.-re van a kisvíz fölött. Ezért 40.000 frkot visszatartottak a vállalkozó díjából. A bajon úgy 'segítettek, hogy a szivattyú öntöttvas dugattyúját kendertöméssel látták el s azonkívül még egy szívócsövet igtattak minden szivattyúcsoporthoz. E költségek 22.500 frkra rúgtak. 1904-ben a víztartók a böge részére nem szolgáltatván vizet, a vízemelőtelep egymagára nem tudta győzni a vízszükségletet s ezért 3 hónapig szünetelő volt a hajózás. 1905-ben ezért két gőzerővel hajtott czentrifugális szivattyút alkalmaztak, mely a Loire vizét a szívócsövek kútjában állandóan magasabban tartja. E berendezés 25.500 frkba került. Újabban 8,000.000 m

3 ürfogattal újabb víztartót építettek, úgy, hogy a Briare-csatorna mindig el lesz vízzel látva. A vízemelőtelep üzemi költsége évenkint átlag 69.135-35 frk; 1000 m

3 viz ára 7-81 frk. í). A Párison, Montargis-n és Nevers-en átvezető liavre-marseillei hajózó-út. (Étude sur la voie navigable du Havre à iMarseille par Paris, Montargis et Nevers.) Irta : Mazoyer. Le Havre és Port-Saint-Louis (Rhône torkolat) közt Francziaország közepén Neversen és Digoin-on át az Északi és Földközi tengereket összekötő 2-2 mélységű nagy víziút vezet, melyen 300 t.-ás 38-5 m. hosszú, 5 m. széles és P80 m. bemerülésú hajók közlekedhetnek. Ez a hajózó-út magába foglalja a Bourboncsatornát és két vízválasztón megy át; a Szajna és a Loire közt 166'3 m. magasságban, a Loire és a Saône közt 301-55 m. magasságban. Van még a föatebb kitüntetett méretű hajókra alkalmas másik hajóút is a Szajna és a Rhône közt s ez a Bourgogne-csatorna, mely Dijonon megy át. De ez utóbbi vonal sokkal magasabbra hág (378-50 m.-re) s azonkívül 3330 m.-es alagútja van, mely nehezíti a hajózást ; végül vízzel való ellátása is hiányos. A Bourgogne-csatornán átmenő forgalom csak 205.825 t. évenkint, míg a Bourbon-csatornán át 864.359 t.; így tehát a forgalom főútja az utóbbi vonalra esik. Rouen alatt a Szajna lengermenti szakasza 153 km. ; Port-Saint-Louis-tól Marseilleig 45 km. a hosszúság; ezenkívül a tengeri hajók járhatnak Rouen-tól Épinay-ig 210 km.; Épinay-től Párisig 26 km. és Arles-tól Port-Saint-Louis ig 48 km. hosszúságban. A tengertől Páris-ig 3£ m. a biztosított vízmélység, egyebütt a víziút mentén a csatornázott folyókon és csatornákon 2'2 m. ; a Rhőne-on kisvízkor Lyon-tói