Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

74 Arles-ig nem száll 1'25 m. alá és Arles-tól a tengerig 2 m. alá úgy, hogy az év legnagyobb részében a Bourbonne-csatorna felé a 2'2 m. az egész hajóúton biztosítva van. Az egész viziút hosszáról és a költségekről az alábbi kimutatás ad fölvilágítást. Bögék Bögékitlag08 K81tsége

k Úthossz száma hossza km. összes frk. km.-kiatfrk. Alsó-Szajna Martot-túl Parisig... 206 9 23 74,782.000 363.019 Párisi szakasz ... ... 12 1 12 19,500.000 1,625.000 Felső-Szajna Páristól Moret-Saint Mommés-ig ... 84 9 94 5,742.910 68.368 Briare- és Loing-csatorna 107 56 1 91 19,347.057 188.813 A Loire oldalcsatornája és kapcsolkozó csatorna 196 37 5 297 16,922.829 86.341 Centre-esatorna ... 116 67 1 880 11,763.000 101.405 Saône Cbalon-tól Lyon-ig .. 141 5 28 200 5,228.562 37.082 Rhône Lyonétól Port-Saint-Louisig 331 — « 45,7

50.000 140.000 Összesen ... 1193 184 6 550 199,036.358 166.837 E belföldi hajóúthoz hozzájárul még 198 km. tengermenti út Hávre-tól Martot-ig és Port-Louis-tól Marseille-ig úgy, hogy az egész úthossz az Északi tenger és Földközi tenger közt Neversen keresztül 1391 km. A Dijonfelé vezető úton (Bourgogne-csatorna) a költségek a következően alakultak (megjegyzendő, hogy a két hajózó út közös vonalainak költségei a táblázatban ismétlődnek) : Távolság km. Költség frk. Alsó-Szajna Martot-tól Páris ig ... 206 74,782.000 Párisi szakasz 12 19,500.000 Felső-Szajna 98 6,600.000 Yonne. 85 5,374.000 Bourgogne-csatorna 242 20,403.600 Saône Saint-Jean-de-Losne-től Lyon-ig 311 7,824.300 Rhône. 331 45,750.000 Összesen „. 1.185 180,233.900 Hozzájárul még a tengermelléki szakasz 198 km. hosszúságban úgy, hogy a Bourgogne-csatornán át 1383 kin. hosszú a hajózó-út, tehát 8 km.-rel rövidebb, mint Nevers-felé ; de mint említettük, ezen az úton magasabb a vízválasztó, melyen hosszú alagút is nehezíti az átkelést. A Nevers felé menő út a jelenlegi méretében 1898 óta van forgalomban. ÍO. A forráskutató varázsvessző vitája Németországban. (Discussion en Allemagne sur la baguette employée à découvrir les sourees.) Irta : Goupil. Németországban hosszas vita és megbeszélés tárgya volt a varázsvesszővel való forráskutatás kérdése. A varázsvessző alkalmazása fémek és források kutatására a középkorban igen elterjedt volt. Az újabb időben a varázsvessző mozgását az izmok öntudatlan mozgásának tulajdonítják, melyet a képzelődés idéz elő. Magnetikus erőnek, a forrásvíz radioaktivitásának is mondják a varázsvessző működését. A varázsvessző Y alakú pálcza fából vagy fémből ; e készülék astatikus és egyensúlya a kéz csekély mozgására megbomlik. Az Y alakú pálcza egyik