Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)
26. füzet
51 csatoniát létesítni a Pótól a tengerig. Paleocapa és Possenti véleménye az volt, hogy a Pó-deltának azt az ágát kell megtartani hajózó útnak, mely az árvíz idején uralkodó szélirány ellenében fekszik. Bruno (olasz) jelentése. Foglalkozik a nem árapályos tengerbe ömlő folyók torkolatának megjavításával s főként a Pó torkolatával. A torkolati zár eltávolítására rendesen hosszanti töltéseket, mólókat alkalmaznak. A Középtengerben leginkább elborítható mólókat készítenek, hogy az árvizek felülemelkedhessenek rajtuk s a hordalékuk egy részét a mólók mögött rakhassák le. A szétmenő mólók az alluviumnak a torkolatba hatolását elősegítik; a párvonalas mólók kedvezőbbek, de legjobbak az összehajlók. Nem szükséges, sőt nem is hasznos a mellékágak elzárása. A mólók hatása nem biztos, ha a tenger nem nagyon mély, vagyis lapos part esetén, mert a rekeszzátony gyorsan újra létesül a vezérérben. Ekkor mesterségesen kell kotorni s a mólókat meg kell hosszabbítani. Bruno megemlíti, hogy Cialdi rendszere szerint a mólók végét a parttal párvonalas ággal kell ellátni; de az ily kalapács-végződést nem lehet elfogadni, ha a mólók meghosszabbításának rendszerét akarjuk alkalmazni. A nyílásos mólókat, melyek rendesen czölöpökből készülnek, nem igen lehet alkalmazni, főként abból az okból, mert az ily mólók meghosszabbítása a nagy mélységig nem lehetséges a kellő czölöphosszúságok hiánya miatt. Bruno a következő pontozatokba foglalja össze a szabályait a torkolat megjavítására : a) A torkolat vezérerét nagysugarú, görbe mólókkal kell kihosszabbítani a tengerbe, oly irányban, hogy a bejáróba a fenékhullámok és a part felé menő futó hullámok behatolása elkerülhető legyen. b) A mesterséges vezérér szélessége olyan legyen, mint a természetes mederé a torkolat fölött s aztán növekedjék a szélesség a tenger felé, oly formán, hogy homorú töltéseket emelünk, ha a tengernivónak nagy változásai vannak ; míg ellenkező esetben a mólók közti vezérér szélessége állandó, vagy a tenger felé csökkenő lehet. c) A természetes medret a mesterségessel jól össze kell kötni, fölfelé meghosszabbítva a mólókat. A mólók koronamagassága a középvizek nivója föl érhet, vagy alatta maradhat, mikor is a tenger felé lejtőben kell létesíteni a koronát, hogy az áradások vize szétterülhessen fölöttük. d) A sottovento-móló rövidebb legyen, mint a sopravento-móló, mely kalapácsszerüleg megtörik, hogy a szeleknek ellenálljon. Itt a mólót meredek fallal építsük. A külső mólón több bejárót létesítsünk, mindeniket kalapács-végződéssel látva el. e) A mólókat, ha szükséges, közökben vert czölöpsorral hosszabbíthatjuk meg. Ezt mindkét oldalon vasbeton-czölöpökből létesíthetjük s ki kell vinnünk e ritkán vert czölöpsorokat a rekesz-zátonyon túlra, hol a mélység már nem változik. f) E czölöpsoron kívül a tengerbe még tömött mólót •építtetünk, mely az utolsó része a sopravento-mó\ómk, mely a tengernivó fölé érjen. Végül szól a jelentéstevő a Póról s főként a deltája nagyobbodásáról. Lombardini 27 millió m 8-re becsülte a Pó évi hordalékát; Bruno szerint megközelíti az 50 milliót. Orlando jelentése a Tiber torkolatának szabályozásáról. A Tiber hordaléka a jobb parton 6 km.-nyire a lapos parttól szűnik meg a tengerben, a balparton 4*
