Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

129 hengertiltó, mind az ólomsúly a szabad levegőn, vagy vízben van ; ha valamelyik vízben, a másik levegőn van, a vízből kiszorított térfogat súlyával megcsökken az egyensúly. A nyomatéki különbséget az alkalmazott fagyúrűk segélyével egyen­lítik ki. A fagyúrűk mindkét oldalon kereket alkotnak, melyek az ellenfal vája­tában mozognak. Nem törekedtek a körszeletes zsilip teljes zárására s a zsilip­végek és az ellenfal közt néhány cm játékot hagytak. A fölemelt zsilip alatt alacsony tengerálláskor 4'15 m., középvízálláskor 3-8—3'85 m. nyilt magasság van. A kerék mozgatását lánczczal végzik csörlők segítségével, melyek forgatásához két ember szükséges. A nyitás 4—5 perez alatt történik. Az egész zsilip 46.000 frk.-ba került. A zsilip 20 év óta csekély fentartás­költség mellett változatlanul jól működik. A kotrás évi mennyisége a csatorná­ban 12.000 m s-ről 2700 m s-re redukálódott. 20. Caméré-reiulszerű hallépcsők a Hyères és Aulne folyók gátjaiban. (Note sur les échelles à poissons du système Caméré établies aux barrages verticaux des rivières l'Hyères et l'Aulne faisant partie du canal de Nantes à Brest [Finistère).) Irta : Le Cuillier. A Brest-től Nantes-ig menő hajóúton a csatornázott Aulne és Hyères folyók gátjaiban hallépcsőket kellett elhelyezni, hogy a tengerből felfelé úszó lazaezok a folyók magasabb pontjaira juthassanak. A régi rendszerű" hallépcsők helyett Caméré-rendszerű új lépcsőket készítettek. E hallépcsőket lehetőleg a partoktól távol, a gátak közepén kellett elhelyezni, hogy a partmenti halászat ne zavarja a halaknak a lépcsőn való átmenetelét. A lépcsők tipusa az, melyet a Ster-gáton építettek, hol a bukás 2 m. A hallépcsőt a függőleges gátfalhoz kapcsolkozó, előre nyúló ferde lejtőben építették ki. A lejtő hajiása 0'2 m. méterenkint. A lépcső tartófalait hidraulikus mészszel készült falazatok adják, melyeknek magját szárazkőrakat alkotja. Helyenként a külső tartó falakat összekötőfalak teszik szilár­dabbá, melyek száma a lejtő hossza szerint változik. A falazat tetején 3%o cm.-es keresztgerendák vannak a falazathoz levasalva. A hallépcsőt a középen végig­futó 1 m. széles folyóka és a két oldalon hozzácsatlakozó 0-7 m. széles és 0'6 m. magas szekrények alkotják, a melyek felső része be van födve, alsó része pedig elzárva úgy, hogy csak a felső része nyilt s ez a körülmény a szekrények foly­tonos vízzel teltségét idézi elő. A szekrény felső része 0'55 m. mélyen a bukógátba van ágyazva. A lépcső legalsó része 2 b m. hosszúságban a középfolyóka egy­szerű meghosszabbítása az alsó bögében, hogy a halak bejutása könnyebb legyen. A folyóka oldalfalain bizonyos távolságokban nyílások vannak, melyek 45°-nyira fölfelé hajlanak s a szekrényekbe szolgálnak. E nyílások 005 m. szélesek a folyóka és 0'07 m. szélesek a szekrények felől. A nyílások fent sűrűbbek, lent ritkábbak a víznyomás arányában s szélességük felülről lefelé csökken. A szek­rényekben nyomás alatt levő víz e nyílásokon fölfelé a folyókába áramlik s e fölfelé irányuló vízsugarak megkönnyítik és lehetővé teszik a halaknak a folyó­kában való fölfelé haladását, mert e sugarak a vízfolyás sebességét benne 55%-kal csökkentik. A szekrények 0 05 m. vastag tölgyfadeszkázatból készültek és szög­vasakból készült tartóvasakra vannak csavarokkal erősítve. A folyóka fenekét •czementburkolat alkotja. A szekrények felső nyílásán vasrács van, hogy a szilárd Vízügyi Közlemények. XXVI. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom