Vízügyi Közlemények, 1909 (26. füzet)

26. füzet

124 Úszó takarékmedencze 50°/ 0 haszonnal (Annales des travaux publics de Belgique, 1908, 2. füzet); Megszakított hullámtörök (Zentralblatt der Bauverwaltung, 1908 jún. 13); 150 tonnás darú (Engineering News, 1908 ápr.); Kőtuskók kiemelésére szolgáló hajók (u. o. máj.); Blyth kikötőjének megjavítása (Engineer, 1908 márcz.); A balti­morei világítótorony alapépítménye a Chesapeake öbölben (Engineering Record, 1908 márcz.); Algoma kikötőjének új hidlámtörője (u. o.) ; A mare-islandi (California) második hajójavító medencze (u. o. ápr.); A cebui (Filippinák) betonhullámtörő(u. o.); Új munkálatok az olasz kikötőkben (Giornale del Génio civile, 1908 márcz.) ; Acetilénnel, világító úszók és tornyok (u. o., ápr.) ; A mexikói vasbetonmedenczék (Engineering Record, 1908 márcz.); A tuscianoi hidroelektromos telep (La Lumière electrique, 1908 jan.); Elektro­mos szivattyúzás a lindalmoori bányákban (The Electrician, 1908 okt.); A Taylor vízesés energiájának átvitele (The Electrical World and Engineer, 1907 júl.) ; A Patapsco folyó központi erőtelepe (u. o. aug.) ; A Kern folyó 1-ső központi erő­telepe Los Angeles-ben (u. o.) ; A Kaministiquia folyó erőtelepének bővítése (u. o., szept.) ; A Bar Harbor et Union River Co. erőtelepei (u. о.) ; A Waipori folyó hidro­elektromos telepe (u. o., nov.) ; A rockinghami hidroelektromos erőátvitel (u. o. decz.) ; A piedmontvidéki erőtelepek fejlődése (u. o.); Központi erőtelep és vízvezeték (u. o., 1908 febr.); Nagynyomású vízvezeték New-Yorkban tűzoltás czéljára (u. o., márcz.) ; Szénemelő Savone kikötőjében (The Electrician, 1908 jan.). IV. Július—augusztusi füzet. 16. Barcelona kikötője. (Notice sur le port de Barcelone.) Irta : Batard-Razelière. Spanyolország kikötőivel már az Annales 1890. évi 1. és 2. kötete foglal­kozott. Itt Barcelona kikötőjének az utolsó 20 év alatti fejlődéséről számol be az értekező. Barcelona kikötője kiválóan mesterséges kikötő, melyet minden részében a tenger medréből létesítettek. A part itt északkelet—délnyugati irányú. Az ural­kodó szélirány délnyugati. A kibővítés előtt két móló védte a kikötőt ; e két móló között 280 m. volt a szabad nyílás. A keleti móló 1270 m. hosszú és északról délfelé vonul; a nyu­gati móló a partra merőleges és 641 m. hosszú. A keleti mólót most hosszabbítják meg 1350 m.-rel s a nyugati móló hullámtörő jellegét elvesztve, mint kikötő­móló fog szerepelni. A bejáró mögött keresztirányban húzódó mólók az előkikötőt alkották, melyen belül lehetett a belső kikötőbe 2, egyenkint 60 m. széles bejárón jutni. Az előkikötő most belső kikötővé alakul, melyből a régi kikötőbe 156 m. széles nyíláson lehet bejutni. A régi kikötőt a folyamatban lévő és a régi munká­latok 3 medenczére osztják. Jelenleg a hasznosítható rakodópartok hossza 3800 m. Az évi forgalom meghaladja a 2 millió tonnát. A vízmélység a partok mellett általában 8 m. a kis­vízszín alatt, de néhol a 9-6 m.-t is eléri. Ezt a mélységet fogadták el a későbbi kikötőmunkálatok alapjául.

Next

/
Oldalképek
Tartalom