Vízügyi Közlemények, 1908 (24. füzet)

Mederrendező munkálatok a Vág folyó felső szakaszán

17 kat kellett tenni ; e mellett még az a körülmény is némileg a kömüvek ellen szól, hogy gondos fenntartást kívánnak, mert az elszabadult szálfák, tutajok sokszor megrongálják a burkolatot. Kisérletképen a zátonyok kavicsából készített 030—

О'ЗО— O'IO méretii, 1 : 8 arányú betonlapokat is alkalmaztunk; ez jónak is, olcsónak is bizonyult, azonban a lapok rakása gondos munkát követel, s lia az alapot alkotó kavicsmag süpped, a lapok is utána süppednek. A további kísérletek folyamán a betonlapok helyett összefüggő vasbeton-burkolatot próbáltunk ki. A burkolat (lásd a keresztszelvényeket) olyképen készül, hogy a folyó hordalékát minden tisztítás nélkül portlandczementtel keverjük (a kísérletkor 1—-8 arányban), s a mü magját alkotó kavicstestre vékony rétegben rádöngöljük ; döngölés közben helyezzük el a betonba a gépdrót-fonatot. Az eddig tett kísérlet igen jó eredménynyel kecsegtet és véko12. Mederelzárás a turáni vasúti hid alatt. nyabb betonréteg s vékonyabb drótfonat alkalmazásával még e burkolat olcsóbbá is tehető. A Ruttkán végzett kísérletkor a vasbeton-burkolat olcsóbb volt a kőburkolatnál ; ugyanis 1 m

2 kőburkolat anyaggal együtt 5 К 70 fillérbe került, mert a kőnek köbméterje fejtve és a helyszínére szállítva itt 8 korona, ellenben a vasbeton-burkolat m

2-je csak 3 К 56 fillér volt. A burkolat a víz színe alatt természetesen nem folytatható s itt egyelőre a kőanyagra szorulunk. Ha egyébként a vasbeton-burkolat mind ár, mind tartósság tekintetében beválik, a mire alapos remény van, akkor a szabályozó müvek csaknem teljes egészükben a folyó hordalékából állíthatók elő s ezzel az építés vezetése is egyszerűbbé válik, mert elesik a kőanyag beszerzésének és szállításának gondja. Ha a drótfonatok kisebb hordalékú medrekben czélszerüen nem is alkalmazhatók, vékonyabb és kisebbszerü fonatoknak a vasbetonnal való kombinálásával 2