Vízügyi Közlemények, 1908 (24. füzet)

Mederrendező munkálatok a Vág folyó felső szakaszán

13 hossztengelye irányában fekvő hengereket a víz elmozdította helyükből (lásd keresztszelvényt). Újabban a sekélyebb, egy méternél kisebb vízmélységekben költségkímélés czéljából a kereszthengereket nem egymás mellé, hanem 2-2 méteres közök hagyásával rakatjuk le (lásd a keresztszelvényeket), s elibük 1, vagy 2 sor hosszhengert fektetünk, melyeket a kereszthengerek támasztanak az eltolás ellen. A kereszthengerek közti közöket durva kavicsesal töltöttük ki, s az exponáltabb részeket még drótfonatokkal is leborítottuk. Ha az elzárandó ág kellően feliszapolódott., illetve ha a főmeder eléggé kifejlődött, a föelzárógátat teljesen bezártuk és kőburkolattal, köhányással biztosítottuk. A főelzárásnak természetesen összhangban kell lennie a főmeder vonalozásával. 6. Nolcsúi Vágpart-védömü. A főmeder kialakítása. A partok biztosításán, ágak elzárásán kívül a meder kellő kialakítása sokszor a meder új vonalozását és biztosítását teszik szükségessé. Az új meder kialakítására irányuló munkálatoknál ama módozatok keresése volt a legfontosabb, melyek a folyó természetének legjobban megfelelnek. A hol a folyó természetes medrét káros befolyások el nem rontották, ott kigyózó folyású s a kanyarulatok sorozatát tünteti fel. E természetes alakulatot utánozva az új meder kialakítására irányuló munkálatoknál a meder vonalozása is a kanyarulatok egymásutánjában történt, s a vonalozás állandósítása rendszerint egyoldali müvek segélyével megy végbe olyképen, hogy a domború oldalakon semmiféle, vagy ha a zátony gyenge, akkor erősítő bordákként a víztől a partfelé enyhén emelkedő terelömüvek alkalmaztatnak (lásd Ruttka-Liszkófalu).