Vízügyi Közlemények, 1908 (24. füzet)

Mederrendező munkálatok a Vág folyó felső szakaszán

12 A medert egyenesben sehol sem vezettük és kétoldali párhuzammüveket sehol sem alkalmaztunk, egyrészt a nagyobb költségek miatt, másrészt, mert e rendszer a folyó természetével nem egyezik, a mint ezt a pottornya-magyarfalvi Vág rendezésekor is (lásd helyszínrajz) tapasztaltuk. Itt a folyó teljesen el volt fajulva, a tutajok nem járhattak s végül az érdekeltek és tutajozók számos rendszertelen építkezése után, melyek a rajzon láthatók, létesült az itt bemutatott mederrendezés. A munkálat egészben véve jól sikerült, a meder tetemesen mélyült, egységes lett és a tutajozás akadálytalanul folyik, azonban még mindig maradtak fenn egyes hiányok. Nem tekintve, hogy a kétoldali müvek sokba kerültek, ott, a hol a folyó már az egyenesben folyik, sodra nem állandó, hol az egyik, hol a másik part mentén van, míg a kanyarulatban levő szakaszon a sodor és a tutajok útja állandóan a homorú part mèllett vezet. 7. Sztankováni Vágpart-védömü. A sodor gyakori irányváltozása annak tulajdonítandó, hogy a párhuzammüvek a sodrot magukhoz vonják s az hol az egyik, hol a másik parthoz szegődik. A sodor eme kóborlása a müvekre sem jó hatású, mert váltakozva hol egyik, hol másik parton lévő müvet támadja jobban. E bajok az egyoldali vezetömüvek alkalmazásával s a medernek kanyarulatban való vezetésével megszüntethetök, s ennélfogva az egyenes szakaszokat és párhuzammüveket mellőztük. Csak az egyes kanyarulatok közötti átmeneteket, inflexiós szakaszokat vezettük helyenként egyenes irányban. A hosszirányú müvek vonalozása több, változó görbületü körívből áll. Mivel a homorú oldali müvek a hiányzó természetes magaspartot pótolják, a hátrább levő parthoz keresztirányú müvek segélyével kötöttük és felső és alsó végükön a zátonyok felé esnek. Helyenkint, bár lehetőleg ritkán és kivételesen a főmedernek átvágással való