Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,91 Hamburgnak már a XIII. században szüksége volt az Elba torkolatánál menedékkikötöre s ezért tette reá a kezét arra a területre, melyen ma Cuxhaven épült. Cuxhaven Hamburg elökikötöjéül szolgál. Eleinte Hamburg nem akart itt létesíteni nagy kikötőt, de mikor a Hamburg-Amerika Linie társaság 8 m. járatú hajókat rendezett be, kénytelen volt a mély kikötőt Cuxhavenben létesíteni. A mély kikötő itt 9 m. mélységű a rendes apályszín alatt (12 m. a dagály alatt). Bejárója 100 m. széles és a hullámtörök párhuzamosak az árapály járásának irányával úgy, hogy a hajók be- és kimenetele az áramlatok irányára merőleges. Ez megnehezíti a ki- és bejutást, mely a nagy hajókra csak az árapály középállásakor kedvező, de ekkor is külön müveletek segélyével. Mindazonáltal sem alsó, sem felső nyilás nem lett volna czélszerü a bejárás czéljából, mert a dagályhullám és a szelek a bejárást ez esetben még kedvezőtlenebbé tették volna. A mély kikötő az elökikötövel és medenczéjével együtt 8-7 ha., 1200 m. hosszú partfallal. Tervben van a kikötőnek 15'9 ha.-ra való bővítése. A kikötő fenntartása sok költségbe kerül, mert az évi feliszapolódás mennyisége 2 m. magasságot tesz ki. Kotrók tartják fenn a mélységet. Hamburgot Cuxhavennel gyorsjáratú vasút köti össze, mely 2 óra alatt szállítja az utasokat egyik helyről a másikra. E vasúti berendezés szükséges volt, mihelyt a HamburgAmerika Linie póstahajói Cuxhavenben találtak kikötőt. 1895-ig az angol hajók voltak többségben Hamburg kikötőjében. Jelenleg a német hajók teszik ki a forgalom 53°/o-át s csak 34°/

0 az angol hajó. 1900-ban a a forgalom 8,037 514 t.-át tett ki. A 13.102 hajóból 4169 vitorlás és 8933 gőzhajó volt. A legnagyobb gőzhajó a Deutschland póstagözös 16.500 t.-ával. A szárazföldi hajózást Hamburgban 1900-ban a felső Elbáról jövő 18.740 hajó közvetítette 2,606.920 t. tartalommal, míg a felső Elbára 18.517 hajó ment 3,457.215 tonna tartalommal. 1900-ban Hamburgba tengeren 9,850.615 t. árú 2.851,003.125 frank értékben, vasúton és szárazföldi vizi úton 4,967.799 t. 1.904,384.188 frank értékben érkezett. Míg Hamburgból elment tengeren 4,581.553 t. 2.263,790.912 frank értékben, vasúton és szárazföldi vizi úton 4,763.629 t. 1.848,002,362 frank értékben. A fő kiviteli czikkek a czukor, a stassfurti só, borszesz, sör, fémek, gépek, kőszén, lenárúk stb. Behozatali főbb czikkek : tápszerek, szerkezeti és fűtőanyagok, félig kidolgozott gyári termékek, ipari termékek stb. 3. Lübeck kikötője. Labordère jelentése. Lübeck kikötőjét az Annales 1891. évi folyama már ismertette, de azóta sok új építkezés történt úgy, hogy újabb leírása szükséges. Lübeck a Balti tengertől 21 km.-re fekszik a Trave mellett. A középkorban nagy kereskedelmi jelentősége volt. Akkor a folyó 2-5—3-0 mélységű volt s így befogadhatta az akkori idők tengeri hajóit. Csakis a legnagyobbak voltak kénytelenek Traveműndében kikötni. Már ebben az időben kotrással tartották fönn a mélységeket. De 1835-ig, míg gőzkotrót nem alkalmaztak, a fenntartó munkálatok csak kisszerűek voltak. 1849-ben 4, 1854-ben 5, 188?-ban 5-50 m. volt a vízmélység. Azonkívül az éles kanyarulatok is akadályozták a. szabad hajózást. 1840-ben még 72 m. sugarú forduló is volt. 1879-ben a minimális sugár 276 m.-re, 1883-ban 700 m.-re növekedett az átvágások és mederrendezések folytán. Jelenleg a vízmélység 7 0 m. és nemsokára már 7-5 m. lesz. Azonkívül egy 67 km. hosszú, 2-5 m. vízmélységű csatorna köti össze az Elbával, a németországi víziforgalom föerével.