Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

•90 A hajóvezetö szolgálat kitűnően szervezett. A hajóvezetés a tengerről jövő hajók számára Cuxhavennél kezdődik. A tengeri hajóvezetök innen Brunsbüttelig vezetik a hajókat; itt a vezetést vagy a csatornai hajóvezetök (a Vilmos-császár•csatorna felé), vagy a folyami hajóvezetök veszik át. Cuxhaven ben kellő számú vezetöhajó áll rendelkezésre a gőzösök és vitorlások vezetésére. A vízmagasság mutatására különleges készülékek szolgálnak. A Blankenesezátony vízállásait a brunshauseni jelzöárbocz mutatja, melyen 8 kar automatikusan, -egv úszóval kapcsolatban sorjában vízszintesre áll, amint az Elba nivója emelkedik. Éjjel lámpajelzés adja a vízmagasságot. Cuxhavenben és Hamburgban író és hangzó marégrafok vannak a vízmagasság jelzésére. A nagyon magas dagályt, mely a város alsó részét elönti, ágyúlövés jelzi. Vannak még órajelzök, viharjelzök, szél•erösség- és irányjelzök. • Hamburgot 8Íl-ben Nagy Károly alapította. Eleinte a halászok erőssége volt. A XIII. században a tengeri hajózás fejlődésével nyert kiválóbb jelentőséget. Amint -a hajózás fejlődött a város mindinkább közelebb épült a Norder Elbáhez. A XVIII. sz. végéig, söt a XIX. század közepéig fejlődése csekély volt, mert a hajózás' csak vitorlával történt. 1850-ben fölmerült a zárt kikötömedencze gondolata, de Dalmann tanácsára elhagyták, mert itt a vízjáték nem nagy s ezért csak a kikötöpartokat tökéletesítették és nagyobbították. Az északi parton a nyilt kikötömedenczék egymásután létesültek. A régi medenczék terjedelme 24 ha. ; rakodóterületük 21 ha., kikötöpartja 4700 m. hosszú és 6400 in

2 területen 21 rakodószín van darúkkal, vasutakkal stb. A többi medencze a városnak a vámszövetségbe való belépésével 1888 okt. 1 után épült. Míg maga a város a vámszövetségbe lépett, addig a kikötője szabadkikötövé alakult. A császárság 50,000.100 frankot adott a szabadkikötö létesítéséhez, mely 984 ha., kerekszámban 10 km

2 nagyságú. A rakodótárak 41.000 m

2 területen épültek, összesen 242.000 m

2 rakodóhelylyel, melyek 400.000 t. árú befogadására képesek. A szabadkikötö területe a kikötő legnagyobb részét elfoglalja. Míg a régi kikötök az Északi Elba északi partján (a város felöli parton) létesültek, addig az újabb medenczék és rakodópartok legnagyobb része a déli parton van. 1902-ben a szabadkikötö 381 ha. vízfelszínt foglalt el, melyből 133 ha. a tengeri hajók, 56 ha. a folyami hajók részére szolgáló medencze, 77 ha-t a csatornák és 115 ha.-t az Elba foglalt el. A partfalak hossza 15.500 m. A rakodószinek száma 53 és összesen 269.034 m

2 területet foglalnak el. A rakodófalakon mozgó darúk száma 477, melyek közül 273 darú gözjárású és 1500—2500 kg.-ot emel (közöttük 1 darab 7500 kg.-os és 5 db. 5000 kg. os is van); 95 elektromos darú 2500—3000 kg.-os, 109 kézi darú 1000 kg.-os. Ezenkívül van 39 fix darú a partokon és 19 árútári darú. Továbbá még 56 rakodószíni darú van úgy, hogy a darúk összes száma 591. A vasúti vonalak hossza a kikötök mentén 158 km. Az 1880-tól 1900-ig befektetett költség kerekszámban 500,000.000 frank, melyből a császárság csak 50,000.000 frankot fedezett és 20,625.000 frankot a Freihafen-Lagerhaus-Gesellschaft, a többit a város adta. Már 1897-ben érezhetővé vált az 1900 ig előirányzott medenczék elégtelensége s ezért újabb medenczék létesültek a szabadkikötö D. Ny. partján. E medenczék egy része 1902-ben még építés alatt volt. A nagy tengeri hajók számára létesülnek. Ezek a Kuhwärder-kikötök összesen 15l-3 ha. terjedelműek 76-8 ha. vízfelszínnel. Költségük 53,750.000 frank. Újabban a szabadkikötöt Altona felé akarják megnagyobbítani.