Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,75 hafen, Hamburg és Lübeck kikötőihez, a Vilmos császár-csatornához és az ElbaTrave-csatornához. 2. A nagy vízszínkülönbségele legyőzésére szolgáló eszközök. Barbet beszámolója. Ebben a dologban 14 értekezést nyújtottak be a kongresszusra. Génard és Denil a belga Centre-csatorna hajóemelöiröl értekeznek. E csatorna a Charleroi-csatornát Brüsszelnél összekapcsolja a Mons-csatornával Condénál s ily módon a kőszéntelepeket összeköti víziúton Hollandiával és Francziaországgal. A Centre-csatornán 405 m. hosszú, 2'1 m. bemerülésü, 360 tonnás hajók közlekednek. A csatornának a Thiriau-síkságon 7 km. hosszúságban 66-19 m., a Hainesíkságon 14 km. hosszúságban 23'26 m. esése van. Ez utóbbit 42 és 226 m. bukású kamarazsilipekkel győzték le, míg az előbbi nagy esést 4 hajóemelövel, melyek közül l-nek esése 15"40 m., 3-nak egyenkint 16'93 m. A 15'4 m.-es louviére-i hajóemelöt 1888-ban fejezték be, melynek szerkezete ismeretes. A többi 3 emelő csak abban különbözik az előbbitől, hogy a felső böge és a kamra közt nincs csatornahíd, hogy a 6 db. dugattyú egységes középponti vezetést nyert s hogy a kamra tartói parabolikus alakúak. A szerzők azt hiszik, hogy 15—17 m. magasságra és 600 t. terhelésre az ily emelők jól alkalmazhatók. Lefebvre a Charleroi-ból Brüsszelbe vivő csatorna kamráinak átalakításáról értekezik. A Senne völgyében 16 km. hosszúságban a csatornának 64-55 m. esése van, melyet 28 zsilip győzött le. E zsilipek helyett 8 db. 4-5 m. bukású és 7 db. 4'1 m. bukású zsilipet létesítenek. Az utóbbi kész kamrazsilipek hossza 40'8 m., szélessége 52 m., vízmélysége a felső küszöbön 3'4, az alsó küszöbön és a fenéken 2'9 m., a közlekedő hajók 2-l m. bemerülésüek. A kapúk aczélból valók. Két takarékmedencze, hosszanti vízvezetékek hengeres tiltókkal végzik a kamra megtöltését és ürítését. A takarékmedenczékkel 44°/

0 vízmegtakarítás érhető el. A lefelé menő- hajók zsilipetése 1' 46", a fölfelé menőké 2' 5". Az ily nagy esésű zsilipeknek (melyeknek esése 10 m.-ig mehet föl) az az egyedüli rossz oldaluk, hogy több vizet emésztenek, mint a hajóemelök, de a takarékmedenczék nagyban enyhítik a vízveszteségeket. A hajóemelők nagyon megnövelik az átzsilipelés időtartamát. A zsilipeket oly távol kell egymástól helyezni, hogy legalább akkora távolság legyen köztük, a mekkorát egy hajó az átzsilipelés ideje alatt megfuthat. Gerdau szerint a lépcsőkben elhelyezett kamrazsilipek nagy vízveszteséggel járnak. Egymásmellé helyezett lépcsős zsilipek nem csökkentik a csatorna kihasználhatóságát, sem a hajók sebességét. A kettős lépcsős zsilipek azonban sok kapával, szerszámmal, géppel fölszereltek és sok embert vesznek igénybe. Elég, ha csak egy zsilip nem működik arra, hogy az egész lépcső működése szüneteljen s ekkor csak a másik lépcső működik. 8 m.-nél nagyobb magasságra ezért az emelök jobbak. Egész 25 m. magasságig függőleges emelöket ajánl, ezenfelüli magassághoz siklókat. Az úszós emelöket, minő a heinrichenburgi, a legjobbaknak tartja. A siklók közül fölemlíti a száraz siklókat s az olyanokat, melyekben a hajó a kamra fenekén ül. De a hajót úszóhelyzetben is lehet szállítani. Ha a kamra merőleges az útirányra benne a víz kilengése sokkal kisebb, mint ha a kamra hossza az útirányba esik Elektromos vontatással, mely megengedi a vontatás sebességének minden pillanatban tetszés szerinti változtatását, hosszirányú kamrák is vontathatók.