Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)
22. füzet
,76 0 ff ermann úgy véli, hogy az esést jobb konczentrálni, mint megosztani. Jobbnak tartja nagy esésnél az emelőt a zsilipnél. Kifogásolja némi tekintetben a heinriehenburgi emelőt és javítást ajánl. Schnapp elismeri az emelök jó oldalait, de vannak rossz oldalai is. Mély kútakat kell ásni nekik. Nagy magasság esetén az emelő kisebb haszonnal működik, mint a lépcsős kamrazsilipsorozat, mert az emelő egyszerre csak egy hajót emel, míg a lépcsőkön annyi hajó mozoghat, a mennyi kamra van. A zsilipek, ha takarékmedenczével ellátottak, nem emésztenek sok vizet. Különben a vízzel való takarékoskodásra szolgál a Béthancourt-féle úszó is, melynek segítségével a vízszín emelhető és sülyeszthetö a kamrában. Ezen az alapon új zsilipelö-módszert dolgoz ki, melyet jobbnak tart a hajóemelöknél. Barbet fölsorolja a nagy esések legyőzésére szolgáló hajózóeszközöket : a siklót, az úszó emelőt, a lánczos emelőt, a hidraulikus emelőt és a zsilipes kamrát. Leirja a kis hajók számára szárazon vagy úszó állapotban való vontatásra szolgáló siklót. Ez ideig még kivitelre nem kerültek nagyobb hajók vontatására való siklók. 300—800 tonnás hajókra tervek már készültek. A sikló jó oldala, hogy a legyőzendő magasságnak nincs határa. A súly egyenletes eloszlása a tartókra és a rendetlen mozgások megszüntetése az, a mi a sikló problémájában megoldásra vár még. Az úszó emelő, minő a heinricbenburgi, mély kutakat kiván és sok költséget. De állandó fölható erö, számos alátámasztó pont, minden ellensúly hiánya a jó oldalai e rendszernek. Lánczös emelő csak egy van a Great Western csatornán és Cadart azt hiszi, hogy a Marne-Saône csatornán ez a megoldás volna olcsóbb a hidraulikus emelővel szemben. A hidraulikus emelök, minők az andertoni, fontinettes-i, louviére-i, a 15 - 20-ig terjedő magasság legyőzésére és kis terhek emelésére feltétlenül jól alkalmazhatók. A középponti dugattyú alkalmazása mellett tör lándzsát. A zsilipes kamrákat csak kisebb magasság legyőzésére tartja jóknak; 12 in. magasságon felül már az emelök alkalmazandók. A zsilip a legjobb, legolcsóbb és legegyszerűbb eszköz a hajók emelésére, míg az esés a 10—12 m.-t nem haladja meg, de takarékmedenczékkel kell alkalmaznunk. Az emelők drágák, csatornahidat, nagy földmunkát igénylök ; 20 m.-ig a hidraulikus emelöket ajánlja középponti dugattyúval. Saner is fölsorolja a hajóemelésre szolgáló készülékeket. Ö is a zsilipeket tartja legjobbaknak 12'2 m. magasságig. De ha kettőnél több lépcső szükséges, akkor már az emelök előtérbe jönnek. A siklót olcsóbbnak tartja, mint az emelőt, melyhez csatornahíd, magas töltések stb. szükségesek, ha az esés nem egy ponton van konczentrálva. Az emelök közül a hidraulikus emelöket tartja legmegfelelőbbeknek. Thomas a foxtoni (Anglia) hajósiklót ismerteti, mely 10 zsilipen való átjutás helyett létesült 22 86 m. magasság legyőzésére, 70 t.-ás hajók számára. Két kamrája van merőlegesen az útvonalra, mindenik 8 pár kerékre szerelve, aczél-kctélre erősítve oly módon, hogy egymást ellensúlyozzák. Az út hajlása de a legfelső részen fokozatosan enyhébb a hajlás, hogy a vontató-eröben ne álljon be változás, midőn az alsó kamra a vízbe kezd merülni. A kamrákat hidraulikus sajtó nyomja a bögék végéhez. Az út 12 percz'g tart, míg a zsilipeken l 1/* óráig. A költség 1,008.000 frkra rúgott.
