Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,71 2. Berlin-stettini nagy hajóút létesítése. Költség 52 millió. 3. Az Odera-Visztula-csatorna nagyítása. Költség 28 millió. 4. A Sziléziától az Odera-Spreeig vezető hajóút megjavítása. Költség 5 millió. 5. Az alsó Odera megjavítása 50 millió költséggel az állam részéről. 6. Az alsó Havel megjavítása. Az állam részéről 12 millió költséggel. 7. A Spree hasznosítása. 12 millió költséggel. Az összes előirányzat 486 millió. 21. A Chassiron világító-torony világítása acetilénnel. (Note sur l'éclairage du phare de Chassiron à l'incandescence par l'acétylène.) írta : de Joly. 22. London kikötőjének jelenlegi kezelése és átalakításának tervezete. (Étude de l'administration actuelle du port de Londres et du projet de transformation présenté au Parlement par la Commission Royale nommée à cet effet.) írta : Aron. Viktoria királyné 1900 jún. 21-én kibocsátott Royal TPammi-jával bizottságot alakított, hogy e bizottság London kikötőjének igazgatását tanulmányozza és átalakítására a szükséges javaslatokat megtegye. E bizottság London kikötőjét, valamint a London and India Docks Company árutárait, nemkülönben az angol és külföldi kikötöberendezéseket megvizsgálva 1902 jún. 16-án jelentését elkészítette. Aron e jelentést ismerteti. A Themze. E folyónak nincsenek nagy vízszínváltozásai ; torkolata nyilt, s a jég nem zárja el az év egy részében, mint az Elbáét. Szabályozásra jóformán nem szorúlt s csak itt-ott alkalmaztak némi kotrást. De újabban a mélyjáratú hajók már nem mehetnek Londonig és szükséges a meder mélyítése. Az első akadály Leigh-Middlenél van 7 mérföld hosszúságban, hol a medernek hosszanti töltések közé fogása és kotrása szükséges Carvey-Pointtöl e fenékhát felső végétől Saint Catherine-ig, a tengermelléki Themze határáig, a vízmélység 9'9 métertől fokozatosan csökken 5-28—3'96 m.-ig. A szélesség nem kisebb 90 m.-nél. Újabban ez a szélesség nem bizonyúlt elegendőnek. A kanyarulatok élessége sehol sem zavarja a hajózást. A Themze tehát a hajózás tekintetében nagyon szép folyó, mely eddig szabályozás nélkül megfelelt, de melyen mihamarább nagy munkálatokat kell végrehajtani. London kikötőjének foryalma. London két század óta a világ legnagyobb kikötője. De utóbbi időben fejlődése némi visszaesést mutat, s pl. Antwerpen, Rotterdam és Hamburg sokkal jobban fejlödnek, mert itt nagy az átmeneti forgalom, míg London végállomásnak tekinthető. Ma már London nem egyedüli lerakodó piacza a gyarmatokból Európa részére jövő árúknak, mert nagy kikötök fejlődtek ki Európában, melyek a különböző gyarmatokkal egyenes összeköttetést tartanak fönn, főként a Suezi-csatorna megnyitása óta. Különben is Anglia kereskedelme túlságosan fejlődött a XIX. században a kontinentális hataltnak háborúi alatt s most természetes némi visszaesés. Ezért Londonnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy a forgalom tőle el ne terelődjék, főként a Themze csekély mélysége miatt.