Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,65 19. A gignac-i hírt a Hérault-on. (Le pont de Gignac sur l'Hérault 1774 —1810. Notice descriptive et historique.) Irta : Dartein. Az 1774-töl 1810-ig épült, 3 nyilású gignac-i híd, nagy nehézségek közt és tetemes költséggel létesült. Dartein ismerteti a hidat, építésének történetét. Alapozása a torrens Hérault folyó medrében az akkori csekély fejlettségű ismeretekkel sok fáradságba került. Zárógát védelme alatt, szárazban tették le az alapot a kemény tufára, majdnem 9 m.-re a kisvíz alá s a pillérek 11 m.-re emelkednek a. kisvíz fölé. 20. Németország' és főként Poroszország liajózóútjal 1875-től l$)00-ig. (Les voies navigables de l'Allemagne et plus particulièrement de la Prusse de 1875 à 1900.) írta : Duval. Az utolsó 25 év alatt Németország s főként Poroszország víziúthálózata nagy változáson ment át. A nagyobb folyókat( Rajna, Elba, Odera) szabályozták ; a kisebbeket (Majna, Fulda. Felső-Odera) csatornázták ; a régi csatornákat javították és újakat készítettek. Megjavultak a hajók és vontatásmódjuk. Számos kikötőt létesítettek ki- és berakodó felszerelésekkel. A szerző az 190(4ki állapotról számol be a német hajóutak dolgában. A Rajnán van Európa folyói között a legnagyobb hajózás. A Rajna 1162 km. folyás után az Északi tengerbe ömlik, mely a világ leglátogatottabb tengere. Németországra 694 km. esik a hosszából. A német Rajna 3 részre osztható : a FelsöRajna Baseltól Bingenig 358 km., a Középsö-Rajna Bingentöl Kölnig 159 km. és az Alsó-Rajna Kölntől a holland határig 343 km. A folyó vízgyűjtő területe 224,400 km

2. Felső szakaszán jégárak és tavak vannak s ezért a száraz időszakban is elegendő vize van a Bajnának. Kölnben a legnagyobb víz 8'9 m.-re, az átlagos középvíz 1*7 m.-re emelkedik a legkisebb víz nivója fölé. A szabályozás végleges és egyöntetű tervét 1879-ben készítették el. Az előirányzott költségek 27-5 millióra emelkednek. A tervezett kisvízi mélység: Bingen és Sankt-Goar közt 2 m., még pedig 90—120 m. szélességben. Sankt-Goar és Köln közt 2-5 « « 150 « « Köln és Emmerich közt 3'0 « « 150 « « Ezenkívül a középvizek számára Bingen és Sankt-Goar közt 230, Sankt-Goar és Sieg közt 280, Sieg és Emmerich közt 300 m. széles medret terveztek. Biebrich és Bingen közt homokos fenékhátak vannak, hol a folyó 800—1000 m. szélességben folyik. Itt a meder összeszorítását a partmenti szőlőbirtokosok ellenezték, mert a víztükörről visszavert sugaraknak a szölökulturára nagy hatást tulajdonítottak. Ezért itt csak 450 m.-re szorították össze alacsony hosszanti töltésekkel a medret s kotrással igyekeztek a 2 m. mélységet fenntartani. Bingen és St.-Goar közt a folyó sziklás szakasza következik, erős sellökkel. 1880-tól 1900-ig 7 milliót költöttek itt a fenéksziklák eltávolítására. St.-Goar és Koblenz közt a folyó természetes állapota kedvező volt és néhány belyi javításnál egyebet nem tettek. Vízügyi Közlemények. XXII. 5