Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,66 Megjegyzendő különben, hogy a Rajna mellékágait a középső szakaszon sehol sem zárták el, sem a folyó medrét nem helyezték át, mert a sürii parti népesség ezt szinte lehetetlenné tette. Csakis a túlszéles medret szorították össze s kotorták a zátonyokat. Ezért Koblenz-töl Bonnig ily módon szabályozták a medret. Bonntól Kölnig nem volt semmi tenni való. Kölntől Düsseldorfig, a Rajna alsó szakaszán a partok laposak, a folyás kanyargós. A partok védelme volt itt a fő s ezt háromszögű sarkantyúkkal érték el. Düsseldorf mellett nagy munkálatokat hajtottak végre, melyek közül e város kikötöpartjai 15 m vízmélységben nagy nehézség közt létesültek. E munkálat 3,750000 frkba került. Düsseldorftól a határig jobbak voltak az állapotok ; itt sarkantyúkkal és kotrással történt szabályozás. E szabályozások következtében Mainz és Emmerich közt közép kisvízre elérték a tervezett vízmélységeket. Mainz fölött Mannheimig 2-5 m. mélységet, Mannheim és Strassburg közt 2 m.-t értek el. A hajózás 22 napig szünetel évenkint. Számos menedék- (téli) kikötőt létesítettek. A kereskedelmi kikötök közül fontosak a ruhrvölgyiek : Ruhrort, Duisburg, Hochfeld ; azonkívül Köln, Düsseldorf, Alsum, Mühlheim, Neuss, Oberlahnstein és Wesel. Ruhrort kikötö-medenczéi 51'3, ha terjedelműek 15 km. partfallal. 1901-ben 9502 hajó közlekedett a Rajnán: 1123 gőzhajó, 8379 vitorlás vagy uszályhajó. A legnagyobb hajó 100 m. hosszú, 12 m. széles és 2'75 m. bemerülésü. A lánczhajózással tett kísérletek nem vezettek sikerre ; csak Bonn és Bingen közt van a lánczhajózásnak némi jelentősége. A Majna hossza 495 km., melyből 330 hajózható a Pegnitz beőmlésétöl Mainz-ig. Felső folyását a Lajos-csatorna a Dunával köti össze. A nagy hajózásra alkalmas folyószakasz Frankfurt és Mainz közt van. Frankfurt közelében gyors folyás és a torkolatnál magas homokos fenékgátak akadályozzák a hajózást. Ezért csatornázták a folyót 10'5 millió költséggel 1883-tól 1886-ig. A 33 km. hosszú folyószakasznak 5 bögéje van, 10'4 m. összes eséssel. A hesseni kormány 1900-ban még Offenbachnál is létesített gátat s ily módon a bögék száma 6-ra emelkedett. A zsilipek 8*5 m. és 10'50 m. méretűek 25 m. mélységgel a küszöb fölött. A gátak tűsek. 1891-ben a hajóvonatok számára 255 m. hosszú kamrákat építettek. A medret kotorták és 105 m.-re szorították össze, hogy a 2 5 m. mélységet mindenütt előállítsák. A folyó szabályozásával együtt létesült Frankfurt kikötője. A rakodópartok hossza itt 7T2 km., a kikötő forgalma 1900-ban 1,138.000 t. Az Ems és Dortmund-Ems-csatorna. Ez a hajózó út 272 km. hosszú és Westfália széntelepeit az Északi tengerrel és a hollandiai csatornákkal köti össze. A Dortmund-Bevergern szakasz a tervezett Mittelland-Kanal részét fogja alkotni. A csatorna részei: Dortmundtól a heinrichenburgi hajóemelöig 15 km., Heinrichenburgtól Münsterig 56-4 km. és Münstertöl Bevergernig 37 km. A hajóút előbb az Ems folyását követi 27'9 km. hosszúságban mint oldalcsatorna, majd 487 km. hosszban az Ems folyó medrében vezet, melyet csator-