Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

56 együtt 4 m. és 3 m. közt változik, a nyomásnak megfelelően. A külső falakon lyukakat létesítettek. A belső fal a medencze fenekéhez 03 m.-es sugarú negyedkörívvel csatlakozik. A medencze feneke 035 m. vastag falazat. Ahol a medencze töltésben épült, ott a fenék alatt betonalap van, mely a természetes talajra támaszkodik. E betonalap lépcsős és vastagsága 05—-2-3 m. közt változik. A fenék alatt 5 m.-kint О'4/О'З m.-es csatornák vezetnek a szivárgó vizek fölfogására és elvezetésére ; e csatornákban kavics közé helyezve 0075 m. átmérőjű cserépcsövek fektetvék Ol m. vastag falazaton. A medencze tetöboltozatait tartó pillérek alapja 0'5 m. oldalfalú négyzet ; a lábazatig, mely 1 m. magas, az oszlop hasábalakú, fölebb 0'6 m. oldaló négyzetes a metszet s a pillértest gyönge hajlásö piramis úgy, hogy felső metszete 0-5 m. oldalú négyzetté keskenyül. A pillér koronája négyoldalú csonkagúla, melynek alapja 045, magassága 020 és felső alapja 0 25 m. nagyságú. E csonkakúphoz támaszkodnak a tetőzet keresztboltozata. A pillérek távolsága 5 m. ; a tetöboltozatok 0028 m. vastag téglából falazottak s laposan illeszkednek egymáshoz. A boltozat ívmagassága Об m. Bevonata 002 cm. vastag czemenlmalter. A tetőzet biztosítására, hogy a teljes beomlást elkerüljék valamely boltozat beszakadása esetén, a medencze mindhárom osztályát 12, önmagában állékony sza- 1 kaszra osztották támasztófalas és ellenfalas oszlopok segítségével, melyeket hengerboltozattal boltoztak be. A fenék, oldalfalak és a pillérek 025 m. magasra a vízszín fölött 002 m -es czementmalter-bevonatot kaptak. A boltozatok fölé 040 m. vastag földtakarót tettek. Minden medenczeosztály tetején 08 átmérőjű betekintő nyílás van, melynek üvegfedele és bádogernyöje van. A medenczeosztályokba csigalépcsők vezetnek le két pillér közt s e csigalépcsőkről leolvasható a börböl készült mérczéken a vízállás. Az 1'8 m. átmérőjű vízhozó csatorna az érkezökamrába nyílik, mely a medencze déli falánál elhelyezett a rezervoáron kívül. E 7'2 és 6 m. méretű kamrából ágazik ki 4 db l'l m. átmérőjű cső, melyek az osztókamrákba vezetnek. E vezetékek elzárhatók. Az osztókamrák a rezervi. árban elhelyezettek oly módon, hogy a vezetékek fölös vize a rezervoárokban tározódhatik. A várost tápláló 08 m. átmérőjű vezetékek alkalmas csapok segélyével a rezervoárból és az osztókamrából egyaránt kaphatnak vizet. Ezenkívül üritöcsapok és vezetékek, valamint túlfolyó bukók is ! vannak alkalmazva. Szerző részletesen leírja a munka kivitelét, az alapozást, anyaghordást, falazást, állványozást, a munka tartamát és a költségeket. Az egész rezervoár 4,820.000 frkba került, vagyis a tározott vízre vonatkozó m'-kint 16 77 frkba és így sokkal olcsóbba jött, mint Páris többi rezervoárjai. Párisba két l'l m. átmérőjű cső vezeti a vizet a rezervoárból. A csövek a Versailles-boulevardot keresztezve, egyetlen P5 m. átmérőjű csővé egyesülnek. A Szajnán vashíd segélyével megy át a vezeték. A földben külön galériát készíatettek a vezeték számára s a csö nem fekszik a földön, hanem a falazott vezetékben, tartókra támaszkodva. A csö a nagy nyomás miatt nem öntött vasból, hanem aczélból készült. A csövek 6 m.-esek s illesztésük 0'02 m.-es hézagokkal történt czélgyürüvel és kiucsuktömísse', in ilyet csavarok szorítanak a csövekhez. Ez illesztés megengedi a csövek hőmérsékleti változását és két-két csö közt ЗО'-nyi elhajlást.