Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

41 2. Chicago város csatornájának kiásása. Isham Randolph jelentése. Hogy Chicago város szennyes vizei a Michigan tavat, mely vízkivételül szolgál, be ne rondítsák, 45.130 m. hosszú csatornát létesítettek a Chicago folyó és a Desplaines folyó közt a víznek a Mississippibe vezetése czéljából. A csatorna fenékszélessége agyagos területen 33'53 m., vízszínben mért szélessége 60"35 m. ; vízmélysége 6'7l m. Jégkorszaki talajban a fenéken 6Г57, vízszínben 88'41 m., a vízmélység 6 71 m. Sziklában a fenék 4878, a vízszín 49'38 m., a vízmélység 10-6 m. A kikotrandó anyag 33,436.462 m

3. Ez óriási föld- és szikla-mennyiség eltávolítására különleges kotrógépek szolgáltak. A sziklát dinamittal robbantották A csatorna építésköltsége 182,950.799 frk. volt. A szerző ismerteti a Bates, New Eva, Brown, Mason et Hoover, Lidgerwood-îé\e kotrókat és anyagszállítókat. 3. A Nil-völgyi öntözések és jövőjük. W'illcocks jelentése. A nílusi öntözések medenczék segélyével nagyon régi eredetűek. Menes király a balparton létesített e czélra müveket, míg a nagy Fáráók XIII. dinasztiája alatt a jobbparton a Fayummelyedést a Moeris-tóvá alakították. A Nilus vízszínemelkedése kis árvízkor 7 m., közép árvízkor 9 m., nagy árvízkor 10 m. A fööntözö medenczék feneke körülbelül 4'5 m.-re van a kisvíz fölött ; a még művelt területek pedig 9 m-re. Minden csatorna 7—8 medenczét szolgál, melyek terjedelme 800—16.000 ha., átlag 2800 ha. Minden csatorna szabályozómüvekkel ellátott. Némely csatorna valóságos folyó 420 m

3 emésztéssel és 76-20 m. szélességgel, míg rendesen csak 9Ю m. a szélesség. Közép évben 3-5 1.-t kap a medencze ha.-onkint. 45 napi öntözés már jó eredményt ad. A költségek 4000 ha. területre ha.-onkint 186 frk-ot tesznek ki; de kisebb területre a ha.-onkinti költség emelkedik. Az évi fenntartás költsége medenczék szerinti öntözés esetén 6-1 frk ha.-onkint, míg a jövedelem 185 frk. A folytonos öntözést a medenczék szerinti öntözés helyett 1833-ban kezdték megvalósítani, midőn Mehemet Ali parancsára a rozettei és damiettei folyóágakban Kairótól északra gátakat készítettek, melyek 2'75 m.-rel emelték a vizet, vagyis a fenék fölé 4'25 m.-rel. A régi csatornákat kimélyítették és újakat létesítettek úgy, hogy ha.-onkint és mperczenkint 0"7 1. víz jusson. A két legnagyobb csatorna 565 és 420 m

s-t vezet mperczenkint. A lecsapoló csatornák Ve-át vezetik az öntözővíznek. A szabályozómüvek koronája a duzzasztott víz félmagasságában van. De gyakran 3 05 m. mélységet fogadtak p1 a Nílusban és 2-10 m. t. a csatornákban. A víz nivóját fatükkel szabályozzák. E tiik vaskosak a

3/

1

5 cm. keresztmetszetűek és gyakran 7-5 mély vízben alkalmazzák. Újabban vízszintes gerendákat és vaskapúkat használnak helyettük. A folytonos öntözés berendezései ha.-onkint 280 frkba kerülnek, a fenntartás költsége pedig 6'1 frk. Az évi bevétel 512 frk. A rozettei és damiettei folyóágak gátjai inkább szabályozómüvek, mint valódi gátak; küszöbük a folyófenéken van, 45'75 m. széles és 3'35 m. vastag, elő-és utófenékkel. A gátkorona 12'8 m. magas a küszöb fölött. A rozettei gátnak 61, a dainietteinek 71 nyílása van, egyenkint 4'95 m. szélességgel, melyeket 2 m. vastag pillerek választanak el; vaskapúk zárják a nyílásokat; a kapúkat mozgó darúkkal emelik. Jelenleg a duzzasztás magassága 5-5 m., melynek fele lejebb, az újabban épült falazott gátakra esik. Még két más gátat is létesítettek Assiut-nál és Ziftá-nál a