Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

42 damiettei ágban, melyek a kis vizet 4 25, a nagy vizet 3 m. magasra duzzasztják. Amaz 111 nyilású, cr. 51 nyilású. Egyptomban a miiveit terület 2,430.00!) ha.; belőle 1,620.000 ha. évenkint 312 frkot és 810.000 ha. 67'25 frkot hoz ha.-onkint. Egy harmada a földnek nincs mívelés alatt, mert a Nilus nyáron nem ad elég vizet. A földmívelés fejlesztésére rezervoárokat kellene építeni 5.640 millió víztérfogattal. Ily módon 565 m

s-rel emelhetnék a folyó vízhozományát. Minden m

3 víz 285.000 frk évi jövedelem-szaporulatot jelentvén, az új rezervoárok 150 millió frk új jövedelmet, vagyis t'5 milliárd vagyon-szaporulatot jelentenének. Ezért az 1888. és 1889. évi szárazság után elhatározták az Asszuán-gát létesítését 985 millió m

3 víztárral, melyet a gátnivó csekély magasbításával 1975 millió m

3-re lehet emelni. De ez emeléstől elállottak, mert ekkor Philae temploma a gát fölött levő szigeten víz alá kerülne. Az Asszuán-gát granitfalazatból fog állni 140 egyenkint 7 m. magas és 2 m. széles alsó zsilipnyilással és 40 felső, egyenkint 3'5 magas 'és 2 m. széles zsilipnyilással. A zsilipek összesen 2230 m

3 területüek és alkalmasak reá, hogy a Nilus 13.400 m

s árvízmaximumát 6"1 m. sebesség mellett emészszék. A gátköltség a teljes magasság mellett 44 millió frkra rúg. Minden m

3-re tehát 22.400 frk jut. A jövőben azonban a Nilus felső részén még más rezervoárokat is fognak létesíteni. Fayumtól délre, a Wady-Rayan nevű depresszió, valamint az Atbara folyó és Kék Nilus is alkalmas víztározásra. Ha a politikai érdekek nem gátolják, Abessziniában a Kék Nilus forrásánál a Dambea, vagy Tsau-tó, melynek területe 2600 ha., alkalmas 5.640 millió m

3 víz tározására. Éppen így a Victoria és Albert Nyanzatavak is 25 millió frk költséggel alkalmas víztárrá alakíthatók. Mind e 2 hely Szudánban van, mely terméketlen, de Egyptomra nézve megbecsülhetetlen értékű. A kongresszus elnöke tiltakozott az ellen, hogy Philae temploma miatt pusztán művészet-történeti okokból meg akarják fosztani Egyptomot 985 millió m

3 víztől, melynek évi jövedelme 250 millió frk. lenne. 4. A Beüti és Fehér tengerek közti csatorna. Timonoff jelentése. Sz.-Pétervártól a Fehér tengerig 900 km. hosszú út van, melyben a Neva, Ladoga tó, Szvir folyó, Onega tó. Vyg tó és Vyg folyó már ma is hajózó út úgy, hogy csak egy 10 km. hosszú szakaszon kellene csatornát nyitni, hogy a közlekedés a Balti és Fehér tengerek közt meglegyen. Természetes, hogy e hajóút nagy része még mélyjáratú tengeri hajókra alkalmatlan. Maga a Szt.-Pétervárt a tengerrel összekötő csatorna is csak 6'7 mélységű. Az első teendő volna a Ladogát a Balti tengerrel mélyjáratú hajókra összekapcsolni s aztán fokozatosan fejleszteni az utat észak felé. A legnagyobb nehézségik az Onega tónak a Fehér tengerrel való kapcsolatánál vannak. A Vyg folyó erös esésű, 112 km. hosszúságára 90 m. esés jut. A kongresszuson többen felszólaltak, hogy a tervezet kivitele óriási költségbe kerül s hogy nem volna a néptelen vidéken átfutó csatornának jövedelmezősége. 5. Az alsó Mississippi szabályozása. Ockerson jelentése. A Mississippi hossza több mint 4000 km. ; vízgyűjtő területe 3,252.000 km

2. Alsó szakaszán a víztömeg 1800 és 56.400 m

3 közt változik mperczenkint. Az árvizek néha 19 m.-nyire emelkednek a kisvíz fölé. A meder alluviumban beágyazott s a folyó folyton szaggatja partjait. A hordaléklerakódások nagy akadályai a hajózásnak. Az Ohión alul 1424 km. hosszúságban kméterenkint 2*39 ha. földet sodor el a folyó évenkint, vagyis 477.000