Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

29 Egész 1800 km. hosszúságra kell fölmenni, hogy 100 m. magasságra jussunk a folyón. A jobb és balparton óriási töltések húzódnak. A hajóutat leginkább kotrással tartják fönn. Mindenütt legalább 2-45 m. mélységet igyekeznek előállítani. Az Ohión felül rendszeres mederszabályozással érték el ezt az eredményt, míg alább erős szívó kotrókkal. Némely kotró 3000 m

3 homokot emel óránkint s átlag 1200 m

s a rendes munkája. 12. Vauthier közleménye. Vauthier fölveti azt a gondolatot, hogy a víznek rezervoárban való tározásával a folyókat kisvíz idején táplálni lehetne. E gondolat nem új. A Volgán már N. Péter czár létesített ily czélból rezervoárokat, melyekkel a kisvízi hozományt annyira megnövelhetik, hogy a gázlókon nem száll 0'75 m. alá a vízmélység. Hasonlóan a Mississippin 2500 millió m

s vizet tároznak a hajózás számára. A rezervoárok kérdése a franczia folyók szabályozására régen napirenden van. A Loire táplálására és árvizeinek csökkentésére első ízben Comoy, utána Debeű vetette föl a völgyzárógátak eszméjét. Comoy kimutatta, hogy a völgyzárógátakkal való tározás több veszedelemmel, mint haszonnal jár. Ö teljesen szabad, fix nyílásokkal tervezte a völgyzárógátakat s ily módon az árvizek az időben elnyúlnának s meglehet, hogy igen kedvezőtlen találkozása állana elő az árhullámoknak. De Vauthier azt hiszi, hogy ha a nyílások zsilipekkel zárhatók s kezelésük kellő tanulmány alapján történik, akkor a rezervoárok az árvíz csökkentése szempontjából is hasznosak. Különben is nemcsak az árvízkárok csökkentése a czél, hanem öntözés, ipari vízhasználat és a folyó táplálása kisvíz idején. 13. A kongresszus elfogadta a Vauthier fölvetette eszmét s a rezervoárok alkalmazását mind a folyó táplálására, mind az árvízcsökkentésre figyelemre méltónak találja. Abban az esetben, midőn a folyó oly nagyméretű, hogy kisvízi medrének szabályozása óriási költségekkel jár a hajózó út fenntartására, a kongresszus szerint a kotrásnak kiváló a szerepe. 14. Záró szavában Vauthier fölhívja a figyelmet az erdősítésnek a víz járására gyakorolt fontosságára. Az erdő mint a hordalék megkötője, mint szélfogó és mint a légköri elektromosság vezetője működik. Második sorban fontosnak tartja a víztömegmérést főként csekély esésű folyókban, hol az esés megmérésében elkövetett csekély hiba a tömegszámító képleteket használhatatlanná teszi. A víztömeg ismerete a vízállás függvényében az a vezérfonál, mely a szabályozó kérdések megoldására vezet. 1 O. A prága-smichovi tutaj-kikötő. (Le port de flottage de Prague-Smichov.) írta : Hromas. A Moldván (Vitava) nagy a faszállítás. A tutajok Prága Városában némely árvízkor összeverődtek, károkat okoztak, mert a folyót itt 5 keresztgát duzzasztja. E gátak ferdén állanak a folyásra; balvégük van fönt. Hogy minő nagy a tutajforgalom, mutatja az az adat is, hogy az 1890-iki árvízkor, midőn tutajtorlasz létesült, Prága fölött 300 tutaj volt kikötve 50—60.000 m

3 tartalommal. E tutajokat az ár elsodorta.