Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

30 Ezért, hogy elejét vegyék az ily katasztrófáknak, elhatározták, hogy a tutajok részére külön kikötőt létesítenek. Az évi tutajforgalom 200.000 t. lévén, a kikötőt e forgalomnak megfelelően kellett készíteni. A tutajkikötö helyét Prága fölött kellett választani, mert még csekély megáradáskor is oly nagy a sebesség a városi gátak surrantóin, hogy a 100—150 m. hosszú tutajokat nem lehet jól kormányozni s így éppen árvízkor nem juthatnának a kikötőbe. Másrészt szárazságkor hetenkint csak 3-szor, vagy 1-szer nyitják föl a surrantókat, mert takarékoskodniok kell a vízzel s így a tutajoknak a város fölött kellene vesztegelni. Az árvizek pedig hirtelen jönnek s a tutajokat könnyen a városra zúdítanák. Ezért a város fölött a balparton, a királyi réten létesítették a kikötőt. E rét nivója csak 2—2*5 m. a kisvíz fölött úgy, hogy minden árvíz elönti. Az árvízi meder itt a kétoldali töltések közt 260 m. A baloldali töltés a tutajkikötö jobb partját alkotja. A kikötő szélessége 110 m., hossza 1400 m. úgy, hogy 130—170 oly tutajt fogadhat be, melynek hossza 130 m., szélessége 6-3 m. A kikötő fenekét l-l m. mélyre kotorták a kisvíz alá; a balparton l-5 m. mélységre mentek le úgy, hogy 220 hajó télen menedékkikötöre talál. A kikötő jobbparti töltése megakadályozza az árvíznek a tutajkikötöbe hatolását. A kikötő bejárója 11 m. széles és két gránitköfalazatból létesült. E bejáró fölött egy vasúti és egy közúti híd vezet át. A vasút a jobbparti kikötő töltéslábánál fut végig és megengedi a tutajoknak a vasútra való rakását. A kikötő balpartján kocsiút van szekerekre rakodás czéljából. A bejárót 25/30 cm.-es és 11'5 m. hosszú gerendákkal lehet elzárni. Ezenkívül létesült kikötő őrház, továbbá a Radlicky-csatorna, mely a Radlice patak vizét betoncsatornán a kikötő alá viszi és számos készülék (gyürü és czölöp) a tutajok kikötésére. A munkálatokhoz 1899-ben kezdtek hozzá és 500.000 m

s-t már kikotortak, hátra van még 100.000 m

3 anyag kotrása. A munkálatok 4 millió frkba kerülnek. Hozzájárul még 1 millió frk a terület kisajátítására. 11. Az épinal-i kikötőhöz vezető csatorna kiágazó pontjának vasbetonburkolata. (Note sur le revêtement en béton de ciment armé de la patte d'oie du chenal d'accès au port d'Épinal.) írták : Barbet és Hausser. Az Est-csatorna déli ága a Moselle felé esö területen 3 km. hosszú mellékágat bocsát az épinali kikötőbe. A kiágazásnál létesülő háromszögű medenczét váltakozó mész- és márgarétegekbe mélyítették. A márga csakhamar föllágyult, beszakadozott s a mészkövet is magával döntötte. Eleinte betonburkolatot alkalmaztak, de ez elégtelen volt; újabb süppedések keletkeztek, melyeken a víz elszivárgott. Ezért elhatározták, hogy a medencze fenekét és oldallejtöit vasbetonnal burkolják. E burkolat áll 0-12 m. vastag betonlapból, melyből 0-10 m. vastag a beton