Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)
22. füzet
23 Az (1—q) értéke a postahajóknál és vitorlás hajóknál 0'5 körül van, tehergözösöknél 0-65—O'TO. Vitorlás hajónál, hol nincs gép és szénsúly, P n = 0 5 P. Mivel gőzhajóknál a V sebesség és D távolság növekvőben van, a hasznos súly növelése csupán az összes súly, a gépsúly és szénfogyasztás redukálása révén jöhet létre ; de e két utóbbira vonatkozóan már majdnem elérték a lehetséges határt s így csakis az összes súly növelésével növelhetik a hasznos súlyt. Ha föltételezzük, hogy a hasznos súly zérus s a teknő összes ürfogatát a gép és szén tölti ki, megkapjuk a hajóval befutható út maximális távolságát (egyszeri szénrakódást föltételezve) : A képlet értelmezése megmutatja, hogy a távolság az egyes tényezőktől miként függ. Ha pl. q = 0'3, m = 015, с = 0-00065, vagyis ha az eddig realizált legkedvezőbb föltételeket veszszük, akkor D = 26.123 tengeri mértföld. Az ily hajó, szép időt föltételezve, egyszeri szénrakománynyal a földet körüljárhatja. Ha a hasznos súly képletét elemezzük, látjuk, hogy a sebesség növelése erősen csökkenti a hajó hasznos súlyát. Csakis a tonnatartalom általános növelésével ellensúlyozhatjuk ezt a dolgot. Minél nagyobb a hajó, annál nagyobb lehet a sebessége anélkül, hogy a hasznos súlyból sokat veszítenénk. Meg lehet minden hajóra állapítani azt a sebességet, mely mellett a hasznos súly még jelentékenyen nem csökken. Itt azonban nem az egyszer megtett úthossz veendő számításba, hanem az évi járatok száma. Ily módon egy 27.000 tonnás hajó 14—16 csomó (noeud)* sebességet tehet a hasznos súly érezhető csökkenése nélkül. A hasznos súly és gépsúly viszonya a sebesség növelésével erősen csökken, de növekszik az általános tonnatartalom növekedésével. Éppen így a hasznos súly és szénsúly viszonyára is ez a szabály. A hajón szállítás jövedelmezősége függ a szállításért űzetett összeg és a szállítással járó kiadás viszonyától. Ha a szállítás gazdag utasokra, drága árúkra, postai szállítmányokra vonatkozik, akkor a hajó hasznos súlya kevésbbé jő számításba. Fődolog ekkor a kényelem, a szállítás biztossága úgy, hogy itt az út távolsága és a vállalatok versenye szabja meg az árt. A durvább árúk szállítása más szempont alá esik. Itt is tekintetbe veszik a szállítás biztosságát és gyorsaságát, de nem olyan mértékben. A kereslet és kínálat., az árú természete, a vállalatok versenye szab árt. Általában a szállítás árát a költségek, a hajó befektetés- és amortizáczióköltsége, a biztosítás költsége és az üzemi (szénfogyasztás, javítás, kikötököltségek) költségek szabályozzák. 2. A gőzhajózás behozatala a tengeri forgalomban mindinkább megcsökkentette a vitorlás hajók számát. Megnövekedett a hajók mérete s főként a mélységi méret az, melynek folytonos nagyobbodása átalakítja a kikötőket. A hajóutak egyre hosszabbak lettek; új és új útirányok keletkeztek egyre rendszeresebb forgalommal. New-York kikötőjében 9-15 m. mélységet létesítettek s már szükségessé vált a melységet 10 67 m.-re emelni. A mélységgel együtt nő a hosszúság és szélesség is s így a hajók tonnatartalmának növekedése. * Egy noeud perezenkint 30 m. sebességet jelent.
