Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,137 A csatorna, mely két tengert köt össze, megnyitásának emlékére díszes obeliszket emeltek. Gauthey, mint a Ponts-et Chaussées főfelügyelője sok munkában vett részt. Többi között ö tisztázta a Somme-Escaut-csatorna tervét, mely az Oise-Somme-csalornával együtt az Oise-t az Escaut-val, tehát Párist északi Francziaországgal és Belgiummal köti össze. Ez a viziút később Saint-Quentin-esatorna néven vált ismeretessé. Főnehézséget a 14- km. hosszú alagút okozott itt, s a munkálatokat 1773-ban fölfüggesztették. Volt még egy másik terv is, mely ugyan hosszabb úton vezette a csatornát, de két, sokkal kisebb alagutat kívánt. Gauthey hoszszas vita után ez utóbbinak kivitele mellett foglalt állást s az ö nézetét fogadták el. 1802-ben ennek a tervnek a kiviteléhez fogtak. Gauthey volt, a ki Páris vízzel való ellátására az Ourcq-csatomát nagy arányokban akarta megépíttetni, hogy egyszersmind az hajózó csatorna is legyen. De az első konzul közbelépésére Girard tervét vitték keresztül, mely kisebbszerü vízvezetést javasolt. Gauthey előtt Bóma vízbösége lebegett. Azt akarta, hogy Páris tereit kutak ékesítsék s mind a jobb-, mind a balparti részen naponkint 10.000 hüvelyk (192.000 m

s) víz álljon rendelkezésre. Tervezetének kivitele 5,657.687 frkra rúgott volna. Csak egy félszázaddal később vitték keresztül ezt a tervet, de a helyett, hogy Páris közeléből vették volna ki a vizet, 500 km. hosszú vezetékeken 120 millió költséggel a Dhuis-ból, Vanne-ból es az Arve-ból hozták. 14. A I) ort muri d-Ern s-csatorn a. (Le canal de Dortmund à l'Ems.) írták : La Rivière és Bourguin. A Dortmund-Ems-csatorna, melyet 1900—1901-ben nyitottak meg, észak-déli irányú. Dortmundot, a westfáliai szénbányák középpontját, köti össze Emdennel, az Északi-tenger kikötőjével. 2 más csatorna fog hozzá kapcsolódni: 1. kezdeténél nyugatfelé vezet majd a Rajnához kapcsolkozó csatorna Herne és Ruhrort közt; 2. közepe táján a Bevergerntöl Heinrichsbergig (Magdeburg közelében) ágaznék ki a sok vitára alkalmat nyújtott Mittel]and-Kanal, mely az előbbivel együtt a Bajnától az Elbáig érő viziutat adná. Az Ems Greventöl lefelé hajózható ; a XIX. század elején 25 km. hosszú oldalcsatornát készítettek Hanekenfährtöl Meppenig; majd Hanekenfährtöl följebb 36 km. hosszúságban 4 zsilippel csatornázták a folyót. A Rajna-Elba-csatorna terve már 1850-ben fölmerült; 1886-ban határozták el a Dortmund-Ems-csatorna kivitelét 73,000.000 frknyi költséggel. 1892-ben kezdtek az építéshez és 1899. évi aug. 11-én nyitotta meg nagy ünnepséggel a német császár. A csatorna Dortmundtól egy 15-7 km. hosszú bögével indul ki, mely a henrichenburgi hajóemelöig ér. E böge végén 10*9 km. hosszú oldalágazás van az Emscher völgyébe Herneig, mely az első darabja a Dortmund-Rajna-csatornának. A Dortmund-Ems-csatorna fővonala északnak tart, átmetszi a Rajna vízválasztóját a Venne-mocsárban, továbbhalad Münster, Bergern és Gleesen állomásokon át, hol eléri az Ems-et; itt 17 km. hosszúságban az Ems medrében halad a viziút Hanekenfährig; itt van a csatlakozás a felső, csatornázott Emshez; Hanekenfährtöl Meppenig a régi csatorna nyomán halad az új csatorna ; Meppentöl Herbrumig az Emset csatornázták 5 zsilipes oldalvezetés segítségével : Herbrum alatt már az