Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,112 fokozta. Maga a Hudson egész Albany-ig inkább tengeröböl, mint folyó. A nagy tavak, melyekkel e folyó összeköttetésben van s az Erie-csatorna óriási méretű viziútat alkotnak. Ez utóbbi csatorna 571 km. hosszú és 225 millióba került. Aztán a vasúti hálózat óriási mértékben növelte a forgalmat. Más csatornákat is építettek : a Sault-Saint-Marie a Felsö-tó és a Michigan-tó között nyitotta meg a forgalmat. A Cleveland-csatorna (495 km. hosszú) a Mississippi medenczéjét köti össze a Nagy-tavakkal ; épen igy a Toledo-Cincinnati-csatorna (400 km. hosszú.) De a csatornák hossza az Egyesült-Államokban csak 4000 km-t tesz ki, 350.000 km. vasúttal szemben, míg Francziaországban 12.000 km. a csatorna, 38.000 km. vasúttal szemben. A csatornák Amerikában aránylag csekély, 4—6 láb mélységnek. A Nagy-tavak némi részben azt a szerepet játszszák az Újvilágban, mint a Fölközi tenger az Ó-világban. A Nagy-tavak mellett hatalmas városok létesültek : Cleveland, Toledo, Detroit, Millwaukee és Chicago. A Felsö-tó és Ontario között a Niagara-zuhatag az akadály, de az oldalcsatorna létesítése lehetővé teszi a 72 m. vízszín-különbség legyőzését. A tavak és a víziútak menti vasútak kombinált szárazföldi és víziszállitást végeznek mind a személy-, mind az árúforgalomra vonatkozóan. A tavak vidékén kívül a Mississippi medenczéje kínálkozik nagy viziút-hálózatul. Saint-Louis, New-Orleans e viziút legkiválóbb kikötői. A Mississippi medenczéjének 23.000 km. viziútja van, míg az egész Egyesült-Államoknak 30.000 km. Tervben van Chicagónak a tengerrel való összekapcsolása oly víziúttal, melyen tengeri hajók is járhatnak. Ily módon e város és az egész kanadai vidék felszabadulna New-York gyámsága alól, mert jelenleg jóformán ez a hely az, mely a tengeri és szárazföldi viziútakat összeköti. De egy ily 28 láb mély, 80 láb széles csatorna 1 milliárd frkba kerülne. A csatornának nagy fináncziális és politikai akadályai vannak. Épen így tervezik Chicagónak a Mexikói öböllel való összekapcsolását is. Tervben van az Atlanti és Csöndes óceán összekapcsolása is a Vörös folyó mentén viziút segítségével. De ezeknél még merészebb, szinte hihetetlen csatornatervek is foglalkoztatják az amerikaiakat. E tervezetek főként a vasúti társaságok megijesztésére készülnek. Mindazonáltal csak idő kérdése, hogy Észak-Amerikát a tengeri csatornák át-meg áthálózzák s a szárazföld belsejében hatalmas tengeri kikötök létesüljenek. 17. Szemle. (Chronique.) Az 1903. év szept. 10 - 11-iki vihar. írta : Voisin és Vasseur. 1903. szept. 10—11-ikén rövid tartamú, de igen erős vihar dühöngött a Calais-i csatornán. Ezt a vihart egy átvonuló ciklon okozta. Boulogne-sur-Merben, hol a legtöbb kár történt, a barométer 765 mm.-röl 738 mm.-re esett 17 óra alatt. Éjjeli 1 órától reggeli 4 óráig valóságos orkán dühöngött. Aboulognei faállványú kikötömólót 150 m. hosszúságban megrongálta. Sokat szenvedett a világítótorony. 4 halászhajó partravetödött, a partmenti íürdö-kabinok elúsztak, részben szétrombolódtak, több hajó fenékre ült, vagy megrongálódott. Havre-ban a víz 8-6 m.-re emelkedett, (az addig észlelt legmagasabb vízállás 755 m.) és az alsó városrészt elöntöntte. Az angol partokon is sok kár volt. De az Északi tenger felé a vihar ereje csökkent.