Vízügyi Közlemények, 1906 (22. füzet)

22. füzet

,103 A szolgálatot a Baden nagyherczegségi meteorologiai és hidrográfiai intézet vezeti. A szolgálat czélja hármas: a régi észleletek összegyűjtése, az árvizek tanulmányozása és az eredmények közrebocsátása. A szolgálat 1886-ban kezdődött. 42 rajnai és 59 mellékvízi mérczét állítottak föl. Az észlelések árvízkor sűrűbbek, mint rendes vízkor. Ezenkívül észlelik a medenczében a csapadékot is. Az eredményeket évkönyvekben közlik, melyekből ismerteti Maillet a dolgot. Az árhullámok ábrázolása nagyjában oly módon történik, a mint Lemoine és Iréaudeau az Annales 1883. évfolyamában a Szajna árvizét elötüntették. A Rajna árvizeit 1810-től kezdve tanulmányozták. A legnagyobb árvizek tavaszszal, nyáron és öszszel vannak ; a tavasziak és ősziek magasabbak a nyáriak nál. Néha erős olvadáskor télen is van kivételesen árvíz. A nyári árvizeknek csak a hegyek közt van jelentősége. Az évkönyvek az egyes fontosabb árvizeket részletesen ismertetik. Az árvizeket osztályozza s előbb azokat tekinti, melyek a föfolyón keletkeznek a mellékfolyók csekély föláradásával. Aztán azokat az árvizeket kutatja, melyeket a mellékfolyók is növesztettek s keresi azt, hogy mekkora lett volna az árvíz, ha a mellékfolyók nem vettek volna benne részt. Az egyes fölsö és alsó állomások korrespondeáló árvízmagasságait grafikonokba egyesitik, melyek előrejelzésre is szolgálnak. Az árhullámok leérkezésideje a távolság és az árhullámmagasság függvénye. Két-két állomás közt a távolság ugyanaz maradván, ily esetben a leérkezési idö az árhullámmagasság függvényében fejezhető ki. A mellékfolyók siettetik, vagy késleltetik az árhullám leérkezésidejét. De ha ismerjük, mennyi idö alatt érkezik a mellékfolyó árhulláma a torkolathoz és ott minő vízmagasságot idéz elö a föfolyóban, nem nehéz az árhullám további lehúzódásának sebességét megállapítani. Ez alapon az árvizek előrejelzése a Rajnán meglehetős pontos, a hiba nem haladja meg a 20 cm.-t. A badeni meteorologiai és hidrográfiai intézet kiterjesztette tanulmányát a Majnára is, melynek vízgyűjtője 27.206 km

2 s hossza 529 km. A vízgyűjtő legmagasabb pontjai 800—1100 m. magasak. A vízgyűjtő egy része vízálló, legnagyobb része félig vízeresztö. Csakis a Jura-vonulat és némely mészplatók átbocsátók. A vízgyűjtő 36°/

0-a erdős. Az esős napok száma legtöbb júliusban és októberben, legkevesebb áprilisban és szeptemberben. A legesösebb hónap a jobboldalon a július, míg a balon július és október. Télen kevesebb esik, mint nyáron. Az évi eső a Fichtelgebirgében 1302 mm-re emelkedik átlagban. A 24 órai legnagyobb eső 64 mm. Aschaffenburgban. Hó októbertói májusig esik, de főként deczembertöl márcziusig, de ritkán marad meg 30 napon túl. A Majna alacsony nyáron és magas télen, az árvizek novemberben és márcziusban állanak elö; a nyári árvíz ritka. A vízjárás nem heves, mert esése a torkolattól számított 400 km. hosszban csak 0'384 m. km -kint. Az árhullámok leérkezésidejét itt is egyenes észlelések alapján határozták meg. Frankfurtnál legnagyobb árvízkor 2596 m

8-t, 1 m. vízálláskor 74 m

3-t szállít a folyó; a vízmennyiség szélsőségeinek viszonya Veo-