Vízügyi Közlemények, 1905 (21. füzet)

V. Fejezet. A Hoang-ho

12 télen is van csapadék, a khinai alföldön úgy szólván semmi sem esik öszszel és télen, amikor a belső ázsiai magas földekről jön le a magas nyomású, rendkívül alacsony hőmérsékletű és igen száraz monzun szél. A tiszta kék eget csak porfelhők homályosítják el ilyenkor, áldásos porral termékenyítve meg az árvizektől megkímélt magaslatokat. Mindezeknél a körülményeknél fogva a mi Alföldünk és a khinai alföld között lényeges különbségek vannak, amelyek a kölcsönös összehasonlítást alig, talán csak a löszös területek között engedik meg. Még tetemesen nagyobb a különbség a mi Alföldünk Tisza folyója és a Hoang-ho között, amint azt a következő fejezetben látni fogjuk. V. FEJEZET. A Hoang-ho. A tibeti magasföld déli széle, a Himalaja sajátságos gátul szolgál a magasföldön összegyűlő vizek lefolyásának. Egyedül a Szatleds talál utat a bérez falon keresztül, míg az Indus és a Bramaputra-Szanpo végigfutnak a hegyláncz belső oldalán s csak két végén találnak utat le az alföldre. A hegyláncz két végén, harántos vonalakkal szabályos hegyránezok húzódnak majdnem szimmetrikusan. Nyugaton a Hindu-kus, keleten a hátsóindiai hegyrendszer redői kerítik simulékony kanyarulattal a Himalaja két végét. A Hindukus az iráni magasföldbe látszik olvadni, folyók tehát nem juthatnak le hosszanti völgyein át az oczeánba. Csak az Indus bujt ki a legbelső völgyületben, meg az Amu-darja a legkülsőben. A közbülsők zárva vannak, mint a Hilmend folyó helyzete is mutatja, amely az iráni magasföld hatalmas mocsaraiban, a Hamunban vész el (5. ábra külön, mellékelve). Nem így a Himalaja keleti végén, ahol a tibeti magasföld kelet-nyugati irányú hegylánczai részben lekanyarodnak, hogy szorongva kerüljék meg a hegyláncz keleti végét, aztán hosszanti völgyeiket kitárják Börmán és Sziamon keresztül az oczeánra. A tibeti magasföld kelet-nyugati irányú hegyrendszereinek éjszaki csoportja Közép-Khinába fut, merev kelet-nyugati iránynyal s amint már mondottuk, Khinát két lényegesen különböző természetű részre vágva, délnek kanyarodik s a Huai hegységben ér véget. Amint ez a kétféle hegy rendszer ketté válik, a két szétágazó irány közé harántosan egy egészen idegenszerű, az eddig tárgyalt egymásból szétágazó, egymásba összefutó hegyrendszerektöl egészen különböző hegyszisztéma, a szini hegyrendszer 4. ábra. Zala-Egerszeg környékének térképe.