Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

100 A Chaubart-íéle ingótáblák is jól alkalmazhatók a felső részen. A készülékek a hirtelen jövő árhullámoknál önműködőlég tennék meg a kellő szolgálatot. Az eddigi gátszerkezetek mind korlátolt magasságig voltak alkalmazhatók. A Poirée-féle gátakat főként a hosszú és nehéz tük kezelése tette hasznavehetetlenné a nagy duzzasztásnál ; Suresne-nél 3 m, -a Meuse folyó gátjainál 3'5 m. volt a duzzasztó-magasság. A Desfontaines és Girard-féle gátak még korlátoltabb magasságúak. A Chanoine-féle gát 4, legfeljebb 4-5 m. duzzasztásig alkalmazható, mert különben igen nehézkessé válik. Ami az állványokat illeti, ezek igen nagy magasságra készíthetők s kezelésük nem válik nehézzé ; a Port-à-Г

Anglais gátnál 5 m. a magasságuk és felemelésük könnyen történik. Ha az ily állványokra tehát tük helyett táblákat alkalmazunk, a duzzasztást is igen nagygyá tehetjük. Az állványok mérete az új gátnál alulról fölfelé kisebbedő. Míg a tüs gátnál az állvány felső része a tük támasztékánál erősen igénybe volt véve, addig a táblás gátnál a felső részek igénybevétele a kisebb nyomás folytán csekélyebb. Az állványok rácsos szerkezetűek legyenek; minden táblamagasság egy-egy rácsos keretet szab meg; de lehet az állványt többszörösen is rácsozni. Az állvány a nyomást a két alátámasztó pontjára viszi át; a felső alátámasztásnál függőleges, az alsónál víz; szintes és függőleges nyomások vannak. A felső támaszték függőleges nyomását az állvány első lapjának 1/

1&— Vao~

a

cl hajlásával meglehet szüntetni. Egyébiránt a lehorgonyozás is igen jó szolgálatot tesz. Hogy az állványok a folyás irányára keresztben is elég biztosak és merevek legyenek, nagy duzzasztásnál czélszerü nemcsak elöl, hanem a keret alsó felén is táblákat alkalmazni. Ekkor a nyomás is megoszlik s ez a gátra kedvezőbb. Ez ismertetett gátszerkezetet kisérletképen a Port-à-1'Anglais gátnál alkalmazták a legmélyebb küszöbü résznél ; a gát többi része, melynek egyike hajóáteresztöül szolgál, a régi szerkezet maradt. A táblákkal újonnan ellátott gátrész állványai 4-75 m. magasak, távolságuk l'l m., alapjukon 3-1 m. tetejükön 1*2 m. szélesek. Három táblát alkalmaztak egymás fölé a keretekre; a táblák P08 m. szélesek, 1'3 magasak és tölgyfából valók voltak. Némely keretekben a két íelsö tábla magasságát P04 m.-re redukálták s az így támadt ürt legfelül egyszerű táblákkal zárták el, melyek könnyen kezelhetők voltak. A megtett kísérletek kimutatták, hogy a táblák igen könnyen kezelhetők, jól zárnak (jobban, mint a Chanoine-féle táblák). A felső tábla fölemelésére 2—3 perez, a középsőére 5—6 perez, as alsóéra 8—10 perez szükséges. A kezelés tehát annyi időt vesz igénybe, mint a tüsgát kezelése. A táblák könnyebb és gyorsabb fölemelésére különben hidraulikus sajtót ajánl. A gátberendezés költsége körülbelül a Poirée-rendszer költségeivel egyenlő. 9. Szemle. (Chronique.) a) Egy völgyzár elszakadása. A Williamsburgnál (Massachusetts) levő nagy gát 1874 május 16-án elszakadt. 143 ember életét vesztette s az anyagi kár 500,000 f'rk. A rezervoár átlagos vízmélysége 6'1 m. ; vízfelszíne 45 h. volt. A gát legnagyobb magassága 131 m. Anyaga föld volt; belsejében (egész hosszában) falazat vonult végig; e falazat vastagsága a lábánál P75, tetején 0-6 m. volt. Azt hiszik, hogy a szakadás úgy állott be, hogy a víz kimosta a falazat lábát. b) Hajóemelőgép. A Trent és Mersey-csatornának Andertonnál 15 m. magasságkülönbözete van. Ezt úgy győzik le, hogy két vaskeszont, két mozgó kamra-