Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

101 zsilipet használnak a hajók átvitelére egyik csatornaszakaszból a másikba. Hidraulikus sajtók mozgatják a vaskamrazsiiipeket s míg az egyik fölfelé, a másik lefelé .szállítja a hajókat. c) Úszó daru. Az az úszó daru, melyet az «Annales» 1874 évi folyama ismertet, 18 nap alatt 4-5 m. vízmélységbe 3560 t. kőtömböt helyezett el. Egy nap alatt {10 óra munkaidőt számítva) 14 tömböt (25-töl 50 t.-ig) is képes volt elhelyezni. 10. A Saint-Jean-de Luz öböl. (Étude sur la baie de Saint-Jean-de-Luz.) írta : Bouquet de la Grye. A Saint-Jean-de Luz öböl Francziaország délnyugati szögletén a Pyrénék tövében van. A partokat itt a tenger folyton mossa s a kikötő és város védelmére létesült eddigi müvek mind tönkre mentek. A partot rongáló tényezők a következők : A hullámzás, mely Ny. Ny. D. és É. É. Ny. irányú. E hullámoknak jóformán nincs szünetük ; magasságuk mintegy 60 cm. és néha 1—2 km. hosszúak. Vihar alkalmával azonban 7 m. magasságot is elérnek, bár ekkor hosszúságuk megkisebbedik. Egy-egy hullám néha 600.000 m

8 vizet mozgat és csap a partokra, hol mintegy 1 millió kgm. munka hatása érvényesül. Egy-egy ily hullám igen erős tengeri építményeket egy csapással tönkre tesz, nagy kőtömböket forgat föl s a partot összeszaggatja. Az általános áramlás, mely a Gascognei öbölben nyugatról keletre s innen északra kanyarodik a partok mentén ; így tehát a Lande-ok homokját ez áramlat nem hozhatja a Saint-Jean-de-Luz öbölbe, hanem csak azokat a törmelékeket, melyeket Spanyolország partjaiból szaggat. Ez áramlat neve Kennel. A szelek, melyeknek azonban kevés hatása van az öböl homokmozgására. A szelek iránya rendesen a szárazföld felöli ; ha ellenkező irányú volna a szél, akkor a hullámok már rég kimosták volna Saint-Jean-de-Luzt egészen. Az árapály, melynek játéka 3/

4 akkora mint a Brest melletti árapályé. Az öböl nyugati oldalán a Le Socoa fok, északi oldalán a Saint Barbe fok nyúlik előre ; e két fok között az Artha szikla teszi veszedelmessé az öböl bejáratát. Két kis folyó ömlik az öbölbe : a Nivelle és az Onein, melyek sok törmeléket hoznak. Az öböl szétromlása már régi időtől kezdve tart. Próbáltak ugyan régen is védekezni és mind a Socoa, mind a Saint-Barbe foknál hullámtörőket létesítettek, de a tenger folyton szaggatta a partot és Saint-Jean-de-Luz házai, utczái bedőltek a vízbe. Nem sokat használtak a parterösítö párhuzamos müvek sem, melyeket a vihar mindegyre tönkre tett. Újabban a Socoa foknál és az Artha sziklánál készítettek védő gátakat, melyek az öböl nyugati részén az áramlat és hullámzás bejövetelét megkisebbítik s ezóta a pártszaggatás megszűnt, sőt a Nivelle folyócska alluviumja az öböl baloldalán kedvező partnövelést eredményez. Az öbölben a víz csöndes és biztos menedéket nyújt a hajóknak. A munkálatok teljes befejeztével pedig az öböl mélységei mozgó egyensúlyban tarthatók. 11. Az Est-csatorna. (Le canal de l'Est) írta : Malézieux. Az Est-csatornát, melynek építéséhez 1874-ben kezdettek hozzá, 65 millió költséggel irányozták elö ; czélja, hogy a Meuse folyót a Saóne-nal kösse össze Givet és Porta sur-Saône közt. Hosszúsága összesen 480 km. Ezenkívül van még két kis .mellékág-