Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

99 8. Nagj esésű mozgógátak. Új rendszerű, tiltókkal és állványokkal ellátott mozgógát. ^Barrages mobiles à forte chute. Mémoire sur un nouveau système de barrage mobile fermé par des vannes et des fermettes.) írta : Boulé. Abból az alkalomból, hogy a Port-à-Г

Anglais gát (l. az «Annales» 1873. évi folyamát) igen nagy duzzasztó-magassággal és költséges módon létesült, fölmerült az a kérdés, hogy a nagy duzzasztásnál minő mozgógát-szerkezet a legczélszerübb és legolcsóbb. E kérdés megvitatásával foglalkozik Boulé. Szerinte a legjobb megoldást a táblás állványosgát adja. Ha a Poirée-féle állványokat nem tűkkel zárjuk el, hanem egymás fölé rakott táblákkal, mint a minők a malomcsatornák zsilipjeinél láthatók, akkor előáll az új szerkezetű gát. • E szerkezet megtartja a Poirée-féle gátnak azt az előnyét, hogy az állványok mindjárt kezelöhídul is szolgálhatnak, de kiküszöböli a tűk használatából eredő hátrányokat, melyek legfőbbje az, hogy nagy magasságra nem lehet velük duzzasztani és hogy éppen nem zárnak tökéletesen. A Chanoine-, Thénard-, sőt még a Desfontaines-féle táblásgátaknál is szükségesek az állványok a kezelés tekintetében es így az állványok megtartása a szerkezet egyik jó oldala. Azonkívül a tiltókat olyan darabokból lehet készítení, melyek könnyen kezelhetők ; vagyis két-két állvány közé több, egymás fölé helyezkedő táblát lehet illeszteni. A táblák kezelése az állványok tetején végig futó csörlővel könnyen történhetik. A táblák leeresztése és fölhúzása nem jár nehézséggel s a felső böge vízszine nagy pontossággal tartható vele a kellő nívóban. Azonkívül a Poirée-féle tűket nem lehet eléggé gyorsan eltávolítani s már többször megesett, hogy a tüsgátat gyorsan jövö árvíz elborította; a Chanoine-féle táblásgátak kezelése meg igen gyors. Az új tiltós gáttal pedig a kezelés mindig kellő időben történhetik. A duzzasztott víznek ipari czélokra való fölhasználása is az új tiltós gátszerkezet mellett legtökéletesebben történhetik, mert folyton nyilvántartható a gáton átbukó víz mennyisége. Miként ismeretes ugyanis a vékonyfalú nyílásokon átbukó víz mennyisége igen nagy pontossággal állapítható meg; míg a rosszul záródó Poirée-, vagy Chanoine-féle gátak vízveszteségei csak direkt mérés útján (Woltmann-szárny, Pitot-Darcy csö stb.) határozható meg. A gátszerkezet méreteire nézve a következőket jegyzi meg Boulé. Az állványok távolsága, vagy a táblák szélessége ne legyen sokkal több 1 m.-nél, hogy a táblák könnyen kezelhetők legyenek. Az állványok méretét a nyomás nagysága határozza meg. A táblák nagysága 1—2 m

2 között változhatik, vagyis körülbelül 1*5 m

2. A legfelső tábláknak azonban czélszerü kisebb méretet adni, hogy a gátőr kézzel vagy egyszerű emelörúddal kezelhesse a csörlő igénybevétele nélkül ; 025—0'30 m. magasság a legmegfelelőbb a felső táblák részére. Az alsótáblák nemcsak fából, de lemezvasból is készülhetnek, de a fa a legczélszerübb. A táblák szállítása a gát hosszában a kezelöhídon gördülő kocsi segítségével történik. Az ily táblásgát hirtelen megnyitása is eszközölhető, ha az állványokat fordulóoszloppal látjuk el úgy, hogy valamely szög kihúzásával a táblák támasztéka elfordulekkor a táblák egyszerre úszó helyzetbe jönnek s ezért őket, mint a tűket, ki kell kötni. Éppen így, pillangóstáblákat is lehet az állványokra alkalmazni, mikor a táblák szilárd keretében vízszintes tengely körül elforduló táblácskák vannak. 7*