Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

59 20. A vízhasználati társulatok szervezete, működése és előnyei az első- és másodrendű medenczékben a földmívelés és ipar szempontjából. (Mémoire sur l'organisation, le fonctionnement et les avantages des syndicats pour le meilleur aménagement des eaux dans chaque bassin principal et secondaire au double point de vue de l'agriculture et de l'industrie.) írták : Martin (Armand) és De Ponton d'Amécourt. Jogi fejtegetések a vízrendezö- és vízhasználati társulatok szükségességéről, adminisztrácziójáról stb. 21. Az eső járása és eloszlása 3ïeu>e-départementbei>, a Meuse felső medenczéj.ében és a Szajna medenczéjével határos egyik zónában. (Distribution et marche des pluies dans le département de la Meuse, le bassin supérieur de la rivière de Meuse et une zone avoisinante du bassin de la Seine.) írta : Poincaré. Az eső járásának tanulmányozásánál a grafikai ábrázolásnak kitűnő haszna van. Főként három dolgot kell grafikailag feltüntetni : az eső nagyságának eloszlását, az eső kezdetének idejét és a felhők vonulásának útját. Az első czélra az izohiétikus térkepek szolgálnak, melyen az eső-vonalak azokat a helyeket kötik össze, hol az eső nagysága egyenlő volt. A második czélra oly térképek szolgálnak, melyen óravonalakat láthatunk ; ez óravonalak azokat a helyeket kötik össze, hol az eső egyszerre kezdődött. Az eső kezdetének megállapításakissé bizonytalan, de a felrajzolásnál hamar kitűnik, hogy valamely vidéken igen nagy szabályosságot mutat az eső kezdetének elöhaladása. A harmadik czélra az esőt hozó felhők elhelyezkedését, haladás-irányát rajzolják föl a térképre az óravonalok közé. Természetes, hogy e felhövonulások megfigyelése még bizonytalanabb. Rendesen azonban a felhők bizonyos, a völgyek és hegyek megszabta irányokban húzódnak, vagy valamely középpont körül fejlődnek ki. A Meuse völgyében kidolgozott ily forma esötérképek azt mutatják, hogy az eső nagyságának vonalai, valamint kezdetének óravonalai, söt a felhők vonulásirányai is nagyban a felszín rétegvonalai szerint változnak s hogy reájuk a felszínnek kiváló befolyása van. Az ily térképek igen alkalmasak arra, hogy a különböző irányokból jövő esőzéseket részletesen tanulmányozzuk. Az eső nagysága köbméterekben kifejezve, valamint a vízfolyások emésztése köbméterekben igen tanulságos összehasonlítást ad, mely a vidék talajának kötöttségét is jól megmutatja. A Meuse völgyében a kötött talajon 094 része folyik le az esőnek, átbocsátó talajokon 0-47 - 0 94 része. 22. Szemle (Chronique.) A víz hatása az ólomcsö vekre. írta : Belgrand. Az ólom használata a vízvezetékeknél régi keletű. Már a rómaiak használták. Sohasem merült föl panasz, hogy mérgező hatású lett volna. Csak legutóbb ütöttek zajt vele, hogy az ólom a vizet megmérgezi, s hatása káros az egészségre. Relgrand ezért vizsgálat alá vette a dolgot. A vízvezeték föhálózata általában öntöttvasból készült s csak azok a csövek valók ólomból, melyek a házakba vezetnek. De e csövekben igen kevés ideig marad meg a víz, mert a használat szinte folytonos. A vegyi elemzés is azt derítette ki,