Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

60 hogy a házakhoz kapcsolkozó ólomcsövek nem mérgezik meg a vizet. Ha a víz vegytiszta, akkor az ólom oxidácziója könnyen bekövetkezik s ólomoxidhidrát-jegöczök létesülnek. De ha a vízben sók vannak föloldva, akárcsak igen csekély menynyiségben is, akkor már az ólom benne érintetlen marad. Ha a sók mennyisége nem is tesz ki 1 hidrotrimetrikus fokot, az már elég arra, hogy az ólom ne oxidálódjék benne. Amily meglepő jelenség, hogy a desztillált víz mily gyorsan oxidálja az ólmot, éppen olyan meglepő, hogy a sótartalmú vizek éppen nem oxidálják és nem oldják. E jelenség igazságát az Académie des Sciences is elfogadta. Az ólomcsövek használata a vízvezetékben tehát nem ártalmas. b) London vízvezetéke. London vízzel való ellátását különböző társ álatok végzik az egyes városrészek, vagy nagyobb háztömegek szerint. c) Vakaróvas a vízvezetékek rakodmányainak eltávolítására. Torquay vízvezetéke igen tiszta, lágy vizet szállít úgy, hogy a vascsövek benne gyorsan oxidálódnak s hamar eldugulnak. Hogy a csöveket könnyen tisztogathassák, oly készüléket találtak föl, mely elöl 6 czélszerüen elhelyezett kaparó-késböl, hátul kettős dugattyúból áll. E készüléket a víznyomás keresztülhajtja a csöveken, melyeknek belsejéből a rakodmányt a kések lekaparják. d) Öntözések Sutherlandshire-ben. Skótország egyik, azelőtt terméketlen vidékén tettek kísérletet az öntözéssel. A hely Sutherlandshire-ben 2150 m. magasan fekszik. 2'83 h. teljesen terméketlen területre földalatti vezetéken vitték a vizet, mely alkalmas csapokon bőven megáztathatta a talajt. A helyet megfogasolták, megtrágyázták és lóhermaggal bevetették. Az eredmény meglepő volt. Az a hely, mely terméketlenségéről volt hires, oly kitűnő lóhert termett, hogy hektáronként 62 (később 106) juhot lehetett rajta hizlalni. Alkalmas kerítésekkel az etetést úgy foganatosították, hogy a juhok minden zöldet leehettek és nem taposhatták össze a rét még le nem legelt részét. 23. A Girard-féle önműködő mozg-óg-átak. (Barrage mobile automoteur. Système à presses hydrauliques de M. Girard.) Irta: Remise. A Girard-féle mozgógátszerkezetet kísérletképpen Auxerre mellett alkalmazták az Yonne folyón. Ennek a gátnak kamra-zsilipje, hajóáteresztöje Chanoine-féle táblákkal és bukógátja van, melyen a Girard-féle táblákat alkalmazták. E gátrendszer a következő alkatrészekből áll : 1. Fatáblákból, melyek a küszöbhöz erősített horizontális tengely körül foroghatok. 2. Hidraulikus sajtókból, melyeknek dugattyúja csuklós rudak segítségével a táblákhoz van erősítve ; a dugattyú hengere a táblák alatt úgy van elhelyezve, hogy az alsó víz mindig borítsa. 3. Rézcsö-vezetékekböl, melyek a hidraulikus sajtókat összekötik a szivattyúkkal és erörezervoárral. 4. Vízmotorból, mely függélyes tengelyű turbina, továbbá kettős hatású vízszivattyúból, légszivattyúból és komprimált levegőt gyűjtő rezervoárból. A turbinát a bukásnál előálló vizi erő hajtja. Csapok megnyitása segítségével a hidraulikus sajtókba nyomás vihető be s ekkor a táblák fölállanak ; a csapok más módon való megeresztésével a hidraulikus sajtókban a nyomás megszüntethető s akkor a táblák lefeküsznek. A bukógátrész hossza 25 m. s az egyes táblák 352 szélesek és 1*97 m. magasak. Hogy a táblák fölállítása könnyebben történhessék, a táblákon pillangótáblácskákat alkalmaztak, melyek kinyílva állanak, ha a tábla fekszik és így a víznyomást nem