Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

58 részek alakja keveset különbözik a többi Chanoine-féle táblás szerkezetektől. A küszöb 3 fagerendát tartalmaz, melyek egymáshoz és a küszöbkövekhez szorosan összekötöttek. A küszöbköveket vashorog köti a fenéképítményhez. A nagy táblák kezelésére okvetetlen szükséges volt a gát fölött állványos hidat készíteni. Ez állványos híd Poirée-féle állványokból áll s egyedüli hivatása, hogy a futó csörlőt hordja. Az ily állványos híd mindig szükséges oly helyeken, hol a táblák könnyen fordulhatnak s hol a hajókkal e táblák megközelítése igen nehéz 2—3 m. bukás beállta mellett. Míg a régi hajóáteresztö tábláit hajóról lehet kezelni, mert e táblák vagy mind lefektetendök, vagy mind felállítandók s ily esetben nincs még bukás a gátnál és a kezelés hajóról történhetik. Különben is oly nagy táblák kezelése, mint az új áteresztőéi, sokkal kényelmesebb az állványokról. Az állványok magassága minden eddigi állványmagasságot felülmúl, mert 4-8 m.-t tesz ki. Egy-egy állvány 600 kg.-ot nyom, de fölállítása nem nehéz a csörlő segítségével. Különben is az állványok magassága nem okoz itt semmi nehézséget, mert tűket nem hord. Csak a lefektetésnél fordulhatnak elő kellemetlenségek, mert a fenékvájat, melybe az állványok beillenek, igen mély (0"6 m.) és tisztántartása nehéz. Az állványok távolsága Pl m. Az állványokról a csörlő segítségével mintegy 3000 kg. húzást lehet gyakorolni a táblákra, melyektől az állványok oly távolságban elhelyezettek, hogy a kifeszített lánczok körülbelül 45° alatt hajolnak. Az új hajóáteresztö munkálatait 1870 májusában kezdték meg s bár a háború miatt félbemaradt a munka, októberre mégis elkészült. A gát folyómétere (nem számítva bele a pillért és oldalfalat) 5150*97 frk-ba került, míg a Felső-Szajna 3 m. magas táblákkal ellátott hajóáteresztöinek f. m.-e 3069'68 frk-ba került. A gát ily beosztása az új áteresztövei igen kényelmessé teszi a gát kezelését s a vízszín igen nagy preczizitással a normális nivón tartható. E gát beigazolta, hogy igen nagy magasságig alkalmazható a Chanoine-féle táblás szerkezet s Boulé úgy hiszi, hogy a küszöbtől számított 4-5 m.-es duzzasztás mellett is igen czélszerü. Fődolog, a küszöb-magasság és vizes szelvény nagyságának helyes megválasztása ; hogy aztán minő mozgó szerkezettel zárjuk el az így meghatározott nyílást, az legtöbb esetben másodrendű kérdés. A port-à-l'anglais-i gátnál a három gátrész küszöbét a szükséghez mérten 3-féle magasságban állapították meg ; egy 4 5 m. magas duzzasztás mellett czélszerü 4-féle nívóban elhelyezni a küszöböket. E mélyebbre és magasabbra helyezett küszöbökkel el lehet érni, hogy nagyobb bukások nem állanak elö a táblák fölállítása előtt és így a kezelés könnyebbé válik. A tüsgátakkal 3 m.-nél nagyobb duzzasztást nehéz előidézni, míg a táblásgátak még 4 m.-nél nagyobb duzzasztást is megengednek. S mivel általában a hajózó mélységek növelése a czél, úgy hiszi Boulé, hogy a táblásgálaké a jövő. Az ily mozgó duzzasztógátak, melyek rendszerei mind franczia mérnököktől (Poirée, Thénard, Mesnager, Loui cheDes fontaines, Chanoine, Carro, Krantz) erednek, nemcsak a hajózás megjavítására, de öntözésre és a víz elevenerejének ipari czélokra való fölhasználására is igen czélszerüen szolgálnak.