Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

51 oldalcsatornán megkerülni a főcsatorna bukóit s így a főirányból ki kell térniök ; a folyás pedig gyakran a bukók fölé ragadja őket; a kamrazsilipeket nem az oldal­csatornákon, hanem a főcsatornában kellett volna készíteni. 8—19. Ezenkívül még számos kifogást tesz Cotton a csatornaépítmények elhelyezésére, alakjára stb. Azonban bár a Ganges-csatorna hibái igen nagyok, mégis egyike a legnevezete­sebb és legszebb öntöző-építményeknek. 11. Szemle. (Chronique.) a) Kísérletek a dinamittal. írta : Roux és Sarrau. A dinamit csak akkor explodál, ha ütésnek van kitéve. Minél hevesebb az ütés, az explózió is annál hevesebb. Számos kísérlet történt ennek beigazolására. b) Alexandria új kikötője. Az utolsó 60 év alatt Alexandria lakóinak száma 7,000-ről 300.000-re szaporodott. A kikötööböl 6 mille hosszú és 2 mille széles ; három oldalról védett, nyugatról szabad. S mivel az év 2/з-Ёт át nyugati szelek fújnak, a víz néha magasra duzzad ennek folytán a kikötőben, bár az árapály játéka csak csekély. Ha keleti szél fúj, akkor meg vízhiány áll elő az öbölben. Ezért hul­lámtörőt építettek az öböl elé, mely hivatva van e vízjátékot megszüntetni. Azon­kívül egy sziklapadot is eltávolítottak az öbölből. 12. Kísérletek a vízfolyások kimosásaira vonatkozólag-. (Hydraulique. Expériences sur les affouillements.) írta: Alfred. Dur and-Clay e. Ha valamely mozgófenekü folyóban pillért építünk, akkor a pillér mellett kimo­sás történik. E jelenség vizsgálata czéljából kísérleteket tettek. A szilárd fal mellett a víz földuzzad, söt két pillér közötti vízszinduzzadás elég jól számítható is. Azonban semmiféle elméletünk nincs-a pillérek mellett léte­sülő örvények, kavargások meghatározására, melyek a kimosásokat előidézik. Söt még azt sem állapították meg határozottan, hogy a kimosások a pillér elején, vagy hátulján történnek-e? Minard egyik értekezésében azt mondja, hogy a pillérek lábá­nál mindig elöl történnek kimosások és állítása igazolására 23 példát hoz föl. Azon­ban e szabályt nem fogadták el általánosságban. A tünemény földerítésére a kísér­letek téglával falazott (czementmalterrel) csatornában történtek. Épnégyszögü volt a csatorna profilja 0745 m. fenék- és 0'40 m. magassági mérettel; esése 0Ю014 m.-kint ; iránya egyenes. A vízbeömlés a kisérleti helytől 50 m.-re volt. 3 pillért hasz­náltak, négyszögletű, kerek és háromszögletű ködarabokat, melyeknek szélességük mintegy 03 m. volt. A kísérlet megkezdése előtt mintegy 0'04 m. vastag homok­Q réteget terítettek el a csatorna fenekén. A folyás и középsebességét az и = — képlet adta, hol Q a víztömeg mperczenkint l a csatorna szélessége, h a vízréteg, magassága ; úszókkal is ellenőrizték e sebességet. Permanens vízfolyást létesítettek. Az egyenletes homokréteg csakhamar megbomlott s a pillérek körül kimosások tör­téntek, A vízfolyást megszüntetve e kimosások alakját igen pontosan fölvették. A háromféle pilléralaknál különféle kimosások történtek. A vízfolyás körül­ményei mind a három esetnél egyformák voltak: a vízmennyiség mperczenkint 14-51.,. 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom