Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)

20. füzet

52 a vízmagasság 6'9 cm., a középsebesség 0'272 т. Mihelyt a folyás megindult, a fenék homokszemei mozogni kezdettek ; a pillérek mellett forgások, örvénylések jöttek letre s a homok eltávolodása addig tartott, míg a téglafenék előtűnt. Mindhárom pillérnél elöl és oldalt kimosások jelentkeztek, hátul pedig föliszapolódás. A felső részen legnagyobb kimosás a négyszögletű pillérnél állott elő, legkisebb az ékalakűlag hegyesnél. E háromszögletű pillérnél viszont a vállaknál volt jelentékenyebb a kimosás, bár mindhárom alak eléggé egyforma mély kimosást mutatott ittAz oldalkimosások is legnagyobbak s egész hosszúságban egyformák a négyszögletű pillérnél voltak ; míg a háromszögletünél lefelé kisebbedett a kimosás. A legnagyobb föltöltés hátul a négyszögletűnél, legkisebb a háromszögletünél mutatkozott. A kísérletek tehát beigazolták Minard véleményét, hogy a kimosások mindig a pillér elején történnek. Legrosszabb pilléralak a négyszögletű. Elöl mindig hegyesre vegyük a pillért, azonban a vállaknál czélszerű lekerekíteni ; hátul legjobb a kerek pilléralak. Elül hegyes, a vállaknál lekerekített s hátul kerek pilléralak, a kimosások tekintetében tehát legmegfelelőbb. 13. A teng erbe torkolló két vízcsatorna nyitva tartása Bernières mellett (Calvados . (Dégagement de deux aqueducs débouchant à la mer à Bernières [Calvados].) írta : Partiot. Partiot azt tapasztalta, hogy ha valamely szilárd kőtömböt helyez el a Szajna torkolatának apálykor fölbukkanó zátonyára, akkor a kö mögött mély kimosás keletkezik. Ha a folyásra merőlegesen egész sor ilyen szilárd építményt helyezünk el, akkor az egyes tömbök mögött létesülő mélyedések a kösorral párhuzamosan árokká olvadnak össze. Ha a kőtömb oldala sík volt, a mélyedés erőteljesebbé vált. Legnagyobb mélyedés támadt a piramis alakú szilárd tömbök mögött. E jelenséget igen jól fölhasználták a Bernières melletti partok sóstavainak lecsapolásánál. Ugyanis e sóstavak vízvezetö árkait a parti homok mindegyre betömte és tisztogatásuk majdnem lehetetlen volt s így a mocsarak állandó búz és betegség fészkeivé váltak. A vízvezetö árkok torkolatai elé később czölöpökön nyugvó köpiramist építettek s ez építmény mögött a csatorna mindig tisztán maradt s a mocsár vize lefolyhatott. Ez elért siker után egy másik mocsár vízvezetékét is ily módon tartották tisztán. 14. A lionfleiiri kikötő bejáratának megjavítása. (Redressement du chenal du port d'Honfleur.) írta : Arnoux. A Regii Lagni beömlésénél a torkolat zátonyos részét ritkán vert czölöpök sora közé fogták, amint erről az «Annales» 1853-ik évi folyama beszámol; és a helyzet megjavult. A Szajna torkolatánál alkalmazott létesítmény hasonló eredményt hozott létre és Honíleur kikötő bejárata ez úton szabaddá lett. A bejáró homokzátonyánál egy sor czölöpöt vertek le úgy, hogy a czölöpök köze az átmérő kétszerese volt ; a bevert czölöpök körül csakhamar jelentékeny kimélyedés állott elő. Azonban a czölöpök leverése nehéz volt és közülök sokat kimosott az áradat. Ezért