Vízügyi Közlemények, 1904 (20. füzet)
20. füzet
50 A főcsatorna műtárgyai között említésre méltó a Solani-csatornahíd, mely a Solani folyón viszi át a Ganges-csatorna vizét. E nagy műtárgynak három főrésze van : a két, magas töltésben haladó csatornarész, a tulajdonképeni csatornahíd és a Solani-folyót szabályozó müvek. De ezenkívül az apróbb-nagyobb műtárgyaknak igen nagy a száma; minden folyó, minden kiágazás egy-egy új műtárgyat igényelvén. A főcsatorna nemcsak az öntözést, hanem a hajózást is szolgálja s ezért a vízelosztás igen fontos dolog. Minden kiágazásnál mind a fö-, mind az oldalcsatornán zsilipes híd van, melynek segítségével a vizet igen jót lehet megosztani. A szétágazó ponton zsilip-őrházat készítettek. A víz szétosztása fövázában a következő : A főcsatornából két oldalt két förajbuha ágazik ki és párhuzamosan vonul a főcsatornával; e förajbuhák adják aztán az öntözés számára a vizet s ezért vízmennyiségük megfogyna; de a főcsatornából helyenkint mellékrajbuhák ágaznak ki, melyek a förajbuhákat táplálják. E mellékrajbuhákból is vesznek ki különben öntöző vizet. A förajbuháknak levezető-csatornáik vannak, melyeken át a förajbuha fölös vize valamely folyóba vezethető. A hajózás czéljaira a főcsatornán kamrazsilipek vannak oly módon építve, hogy a főcsatorna minden bukását oldalcsatorna kerüli meg s ez oldalcsatornában van a kamrazsilip elhelyezve. Az egyes bögék nem vízszintesek, hanem eséssel ellátottak, de azért a csatorna a hajózás czéljaira igen alkalmas. Azonkívül a csatorna esését malmok hajtására is kihasználják. A Ganges csatorna 625 millió frankba (2-5 millió livres sterling) került ; 1865-ben csak 121.500 - 1G2.000 há-t öntöztek belőle. A csatorna mintegy 3%-ot jövedelmez csak, míg a madrasi öntözések I00 0 / O.ot. Azonban déli Indiában minden elö volt készítve az öntözéshez ; a lakosság azelőtt is gyakorolta és az angolok építette csatornák az öntözést csak rendszeresebbé tették. A Ganges mentén nem igen öntöztek; itt jóformán egész újonnan kellett megteremteni az öntözést; itt minden műtárgy új, minden öntöző eszköz külön befektetést igényelt. A madrasi és bengaliai öntözések összehasonlítása különben nagy vitába keverte ez öntözömüvek tervezőit. A madrasi öntözések mérnöke Arthur Cotton 19 pontozatba foglalta össze a Proby Cautley tervezte bengaliai öntözések hibáit. E pontozatok a következők : 1. A vízkivétel gátjai nem állandók a Gangesen és minden nagyobb árvíz elsöpri őket ; az 1860 — 61-iki éhség alkalmával 25 millió frk. veszteség származott ez okból. Proby Cautley is elismeri ezt a hibát. 2. Kifogásolja Cotton, hogy a csatornák feneke igen mélyre helyezett; így a kiásás költségei tetemesen megnövekedtek s a hajózás és az öntözés kárt szenvedtek. Cautley azt válaszolta, hogy a közegészségi követelmények miatt nem vezették töltések közt a csatornát, nehogy a szivárgó vizek a szomszédos területeket elöntsék. De Cotton kimutatja, hogy éppen az alsó talaj, melybe Cautley-ék a csatornát bevágták, átbocsátó és e miatt van tele a vidék mocsárral ; míg a felsőbb talaj kötött. 3. Kifogásolja Cotton az építkezések anyagát. 4. Kifogásolja, hogy a vizet a Gangesböl egy ponton vették ki. Ha alsóbb helyen is létesítnének vízkivételt, úgy a vízmennyiséget aránytalanul meg lehet növelni s 121.500 ha. helyett 3.035,000 lia. fogható öntözés alá. De Cautley sokalja a befektetés költségeit. Ezenkívül javasolja Cotton víztartók létesítését az öntözés czéljaira. 5-6. Kifogásolja a csatorna esésének eloszlását; Cautley a bukásokat igen elnyújtotta a csatornán, ahelyett, hogy függőleges bukásokat létesített volna; az elnyújtott bukók hamar tönkremennek; azonkívül a csatornaszakaszok esését túlságos nagyra vette; elég lett volna 0Ю93—0-046 m. esés km.-kint. Újabb bukók közbeiktatását javasolja, hogy a csatorna sebessége csökkenjen és a hajózásra alkalmasabb legyen. 7. Kifogásolja, hogy a hajók kénytelenek
